Rengeteg kis- és nagyvállalat toboroz munkaerőt a határon túli magyarság körében. Kárpátalján például a helyi lapokban szinte már csak magyarországi álláslehetőségeket kínálnak, a helyieknél jóval magasabb fizetésért. Az egyik Budapest melletti cég azzal reklámoz, hogy már húsz fő dolgozik náluk Kárpátaljáról, csapatukhoz konyhai kisegítőként, szakácsként vagy hentesként lehet csatlakozni.
Az induló nappali bér 130 ezer, az éjszakai bér 150 ezer forint, de a hirdetés szerint bizonyos munkakörökben 170 ezer forintot is meg lehet keresni. Az említett fizetések jóval magasabbak, mint amennyit egy magyarországi munkavállalónak kínálnak ugyanezért a munkáért, ráadásul a határozatlan idejű szerződésen kívül ingyenes szállást, munkahelyi étkeztetést, valamint havi egyszeri fizetett hazautazást is garantálnak.
A Vajdaságban is egyre több az olyan hirdetés, amelyekben magyarországi munkalehetőséget kínálnak. Budapestre, Székesfehérvárra, Tatabányára, Veszprémbe, Kecskemétre keresnek rendszerint gyári összeszerelő munkásokat, de keresettek a fémmegmunkálók, az IT-szakemberek és a textilipari dolgozók is. A feltételek között szerepel általában a magyar (kettős) állampolgárság, valamint a nyelvtudás. Általánosságban 450–800 eurós bérrel kecsegtetnek, emellett rendszerint ingyenes szállást biztosítanak, és havi egyszeri alkalommal állják a hazautazás költségeit is. Ezenfelül gyakran kínálnak további kedvezményeket: túlórapénzt, továbbképzési lehetőséget vagy kafetériát.
Nem véletlen, hogy a hazai cégek a környező országokban keresnek magyar munkaerőt, hiszen lassan már csak így enyhíthető az egyre akutabbá váló munkaerőhiány, ráadásul a folyamat a kormányzat céljaival sem ellentétes. Nemrég Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy interjúban leszögezte: ahol egyelőre nincs megfelelően képzett hazai munkaerő, ott lehetővé kell tenni, hogy olyan országokból pótolják őket, amelyek kulturális-történelmi hagyományai hasonlóak a miénkhez.
A teljes cikket itt olvashatja!