A tájékoztató rajzokkal is szemlélteti, mi számít érvényes vagy érvénytelen szavazatnak. A választási szakértő kifejtette, aki biztosan érvénytelenül akar szavazni, az mindkét rubrikába tegyen X-et, így a szavazólapját nem lehet még utólag sem manipulálni, a voks érvénytelen. Ugyanakkor a szakember szerint egyszerűbb módja is van a választás manipulálásának: "a kutatások 50 százalék körülire teszik a részvételt, tehát nagyjából négymillió üres szavazólap marad meg a választókerületekben.
Azokkal lehet inkább játszani, főleg így, hogy a bizottságok többségében nem lesznek ellenzéki delegáltak, sem felügyelők" - vázolta Tóth, utalva a Propeller által a Nemzeti Választási Irodától (NVI) kikért adatokra. Ezek szerint az országban összesen 8306 szavazatszámláló bizottság és 2025 helyi választási bizottság lesz, ezekbe 2-2 tagot küldhetnének a pártok.
Ugyanakkor messze nem küldtek ennyit, nagyon alacsony volt az érdeklődés az ellenzéki pártok részéről, hogy kontrollként jelen legyenek a bizottságokban. Míg a Fidesz 13 122, a KDNP 239, addig az MSZP 3811, a Jobbik 170, az LMP 41 delegáltat nevezett a több mint 10 ezer választási szervbe. Mindez azért érdekes, mert az MSZP szeptember elején még azt írta a Facebookon: "nem bízunk abban, hogy október 2-án nem történik csalás, közösen fogjuk megakadályozni a törvénytelenségeket. Él az MSZP által felkínált lehetőséggel a Demokratikus Koalíció, az Együtt, a Modern Magyarország Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért: a szavazatszámláló bizottságokba közösen delegálunk megfigyelő tagokat".
A párt most sem csüggedt, közölték, minden választókerületi bizottságban ott lesznek - ugyanis ez a csúcsszerv.Tóthnak az a véleménye, hogy amelyik párt nem képes összeverbuválni 33 ezer embert egy voksolásra - kettőt a bizottságokba, egyet pedig a szavazókör elé megfigyelni a törvénysértéseket, például a "buszoztatást", vagy a tiltott kampányt -, az ne is akarjon kormányozni, "örüljön, ha van pár embere a parlamentben".
Az NVI választási útmutatója rajzokkal igazítja el a szavazatszámláló bizottságok tagjait, melyik választási ív számít érvényesnek és melyik nem. Az eligazítás politikai vihart kavart. A Demokratikus Koalíció (DK) a kiadvány törvénysértő, mivel az érvénytelen voksokat is érvényessé akarja tenni az "orbáni álnépszavazást". Az NVI segédlete "egészen elképesztő szavazatszámlálási utasításokat fogalmaz meg", mert annak alapján szinte lehetetlen érvénytelenül szavazni, a nyilvánvalóan teljesen érvénytelen voksokat is érvényesnek, ráadásul "érvényes nemnek kell tekinteni". Mindezek alapján az ellenzéki szavazók számára az egyetlen eredményes módszer a távolmaradás. Erre reagálva az iroda közölte, a segédletük csupán a jogviták eldöntését segíti.
Közben a menekültellenes agymosás minden épeszű megközelítést nélkülöz. Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár - az MTI beszámolója szerint - egy keddi budapesti konferencián azt mondta: a kényszerbetelepítés veszélyt jelent az őshonos nemzeti kisebbségekre, ezért az nem elfogadható. Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament (EP) alelnöke szerint pedig a bevándorlási hullám és annak felelőtlen kezelése társadalmi feszültséget szít, a legnagyobb veszélyt a nőkre jelenti, és óriási biztonsági kockázatot rejt.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, az M1-en kedd reggel Magyarország településeiért aggódott, mondván, azok óriási fejlődés előtt állnak, de ez veszélybe kerül, ha nem tudják megállítani a kényszerbetelepítést. A polgármester szervezi azt a "mozgalmat", amely a településeket egyenszövegű kvótaellenes határozati javaslat elfogadásra szorítja. Szita szerint: ha Magyarország nem tudja megakadályozni a kényszerbetelepítést, akkor a településeknek a migránsoknak kell segélyt, lakást adni ahelyett, hogy azon dolgozhatnának, mindenkinek legyen munkahelye, növekedjenek a keresetek, utakat, járdákat építsenek.
A hamisításra jellemző: szeptember 16-i keltezéssel magyar nyelvű levelet kapott több magyar település vezetése, látszólag az Európai Bizottság bevándorlási és belügyekért felelős főigazgatóságától. Az EUrologus birtokába jutott a hamis levél, amelyet Botka László szegedi polgármesternek küldtek, és arról tájékoztatják, hogy a városnak lehetősége van bekapcsolódni egy 2017 márciusában induló uniós pilot (kísérleti) programba. Ötven menekült család befogadását és letelepítését vállalhatja a város, az Európai Bizottság pedig cserébe 2–9 millió eurós keretösszeggel „egyéves integrációs programot” finanszíroz. Botka az Index megkeresésére elmondta, hogy még a levelet a polgármesteri hivatal postázójából felhozó hivatalnok is röhögött, hogy ilyen béna hamisítványt sose látott. Az iraton se pecsét, se aláírás, se iktatószám nem volt, viszont szeptember 30-ig kellett volna rá válaszolni, ami teljesen egyértelművé tette, hogy ez egy ócska provokáció, nem is foglalkoztunk vele tovább. Elképesztő, hogy már itt tartunk.
Orbán Viktor egy hete beszélt arról az Országgyűlésben, hogy Brüsszel a baloldali településeket fogja bevonni a migránsok európai elosztásába, holott ilyen egyezséget csak országok köthetnének, nem települése.
A pozsonyi uniós csúcs előtt egy nappal Dánia, Svédország, Finnország és Norvégia eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, mert nem akarunk befogadni tőlük bevándorlókat - közölte Lázár János a Magyar Nemzetben kedden megjelent interjújában. "Árnyalja" a kormányzati propagandát, hogy a kancelláriaminiszter feltételes módban beszél: "mindent meg fogunk tenni, hogy megállítsuk Brüsszelt. Amennyiben érvényes és eredményes a népszavazás, közjpogi, jogalkotási aktus következhet, ami kellő védelmet jelent az országnak. Kilépésről - az Unióból - a szerk.- nincsen szó, mondta a kancelláriaminiszter, aki arról nem beszélt, hogyan lesz ez a jogi aktus összeegyeztethető az uniós joggal. Azt viszont kiemelte: a szolidaritásnak helye van, de nem Magyarországon.
Hogy mennyire nincs arra a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet adott ki megdöbbentő közleményt tegnap. Már júliusi kutatásuk megerősítette a Helsinki Bizottsághoz is beérkező információkat: egyenruhások rendszeresen bántalmaznak Szerbiából szabálytalanul érkező külföldieket, menekülőket, köztük sérülékeny csoportokhoz tartozókat, gyerekeket, nőket, időseket és fogyatékkal élőket. A HWW friss kutatása most azt is igazolja, hogy a magyar hatóságok nincsenek tekintettel semmilyen személyi körülményre. Bár törvény írja elő nekik, hogy a sérülékeny kérelmezőket nem szabadna hetekig áldatlan körülmények közt várakoztatni a határkerítés előtt, valamint haladéktalanul biztosítani kellene a hozzáférést a menedékeljáráshoz és a szakszerű menekültügyi ellátáshoz az országhatáron belül, mégis családok rostokolnak a röszkei és a tompai tranzitzóna előtt. – Magyarország nem biztonságos a kérelmezőknek, ezért ne küldjenek ide vissza senkit az uniós országokból – hívja fel a figyelmet az emberi jogi szervezet.
