Az arab tavasz idején több régióbeli országban előretört, Egyiptomban hatalomra is jutott Muszlim Testvériség jordániai politikai szárnya az ellenzéki Iszlám Akciófront a 2010-es és 2013-as bojkott után újra indított jelölteket. Programjuk szerint az iszlamisták véget kívánnak vetni a korrupciónak és a kiváltságoknak, megvédik az országot és kivezetik a válságból.
Csakhogy a hasemita királyságban nincs valós ereje a parlamentnek és a kormányt sem a parlamenti erőviszonyok, hanem az uralkodó alakítja. Jordánia királya ugyanis a voksolás kimenetelétől függetlenül kérheti fel bármely politikust és politikai erőt a kormányalakításra.
II. Abdalláh király a térség egyik legnyitottabb uralkodója, országa pedig az egyik legvilágiasultabb állam. Jordánia konfliktusmentes kapcsolatot tart fenn Izraellel, a régió leginkább nyugatbarát állama. A királyság jelenlegi helyzetét nehezíti a mélyülő gazdasági válság, az elképesztő munkanélküliség, amely a fiatalok körében a 70 százalékot is eléri, illetve a palesztin, illetve szír és iraki menekülthullám.
A 9,5 milliós lakosságú Jordánia 2016 januárjáig hivatalosan 635 ezer menekültet fogadott be Szíriából, de becslések szerint 1-1,4 millióra tehető azok száma, akik a háború sújtotta szomszédos államból érkeztek.
