Bátrabbak lehetnek a befektetők az S&P felminősítése után, a BBB mínusz osztályzat Magyarországnak azt jelenti, hogy négy év után ismét befektetésre ajánlottak lettünk - így reagált a Népszava érdeklődésére Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint sokat veszített a hitelminősítő a hitelességéből azáltal, hogy korábban úgy indokolta a felminősítési döntés elmaradását, hogy főbb gazdasági mutatóink nem biztosítják a fenntartható fejlődést, viszont most ugyanezek a teljesítmények már elégnek bizonyultak a magasabb osztályba soroláshoz. A szakember nemcsak a mostani időzítést tartotta furcsának, hanem azt is, hogy a bóvli kategória legfelső osztályából úgy kerültünk át a befektetésekre ajánlottak közé hogy előtte a "pozitív kilátással" minősítés előnyeit nem élvezhettük. Így a hazai szakemberek számára rejtély a bejelentés időzítése.
A lépés azonnal pozitív hatással volt a forint árfolyamára, egy euró árfolyama 310 forintról 308 forintra mérséklődött - hívta fel a figyelmet Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője. A Budapesti Értéktőzsde valamennyi "blue chip"-je ugyancsak drágult, az OTP 2,5 százalékkal, a többiek 1 százaléknál valamivel magasabb értékkel. A középtávú hatások azonban még kérdésesek - mondta Kiss Mónika.
A hitelminősítő közleményében a legfontosabb tényezők között szerepelnek - a többi között - a 2016-2019 közé prognosztizált 2,5 százalékos átlagos növekedési ütem, a fizetési mérleg többlete és az adósságon belül a deviza részarány csökkenése, valamint a kamatszint csökkenésével enyhülő államháztartási kiadások. Azonban az Equilor szerint nehéz megítélni az ősszel várható gazdaságélénkítő intézkedések előtt, hogy elérhető-e három éves átlagban a megfelelő nagyságrendű GDP bővülés, de arra is számítani lehet, hogy a költségvetési szigor is a választási ciklusnak megfelelően enyhébb lehet az időszak vége felé.
Kiss Mónika szerint kérdéses hogy rövid- és középtávon milyen piaci hatása lehet annak, ha két hitelminősítőnél is befektetésre ajánlott kategóriába kerül Magyarország. Nem ismerünk statisztikákat arra vonatkozóan, hogy milyen vételi erőt jelenthetnek a konzervatív befektetési politikával rendelkező külföldi biztosítók és nyugdíjalapok. Ezek jellemzően csak olyan értékpapírokba fektethetnek, melyek két hitelminősítőnél is befektetésre ajánlott kategóriában szerepelnek.
A jelenlegi piaci környezet kedvez a feltörekvő piaci befektetéseken belül az európai országoknak. A közép-kelet európai gazdaságok nem az olajra alapulnak, mint más feltörekvő társaik. Emellett az Európai Központi Bank (EKB) monetáris lazításának hatását közvetve élvezik: bár piacaikon nem aktív az EKB, a kiszorítási hatás révén sok befektető kényszerül magasabb kockázati szinteken befektetéseket keresni, többek között ez az oka régiónk iránti érdeklődésnek.
Nagyobb mozgástér nyílott az MNB számára is: a 0,9 százalékos alapkamat relatív értelemben felértékelődött. Ennek fényében a magyar jegybank mai kamatdöntésével sikeresebben terelheti az állampapírpiac felé a bankközi piac szereplőit. Nem vár kamatvágást a Monetáris Tanács mai ülésétől Németh Dávid, ugyanakkor a forint gyengítése érdekében nem hagyományos eszközökhöz folyamodhat a Monetáris Tanács. Délután bejelentik, hogy az MNB korlátozni kívánja a három hónapos jegybanki betétekben elhelyezhető kereskedelmi banki betétek mennyiségét. Németh Dávid úgy véli, hogy 1000 milliárd forintban húzzák meg a határt, a cél az, hogy a bankok ne megtakarítsanak, hanem állampapírt vásároljanak, illetve hitelezzenek. Így egy ideig elkerülhető a kamatvágás.
