Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete;Mendrey László;betöltetlen állás;pedagógushiány;

Forrás: Népszava-gyűjtés

- Tanár akart lenni, de bébiszitterként hétszer annyit keres

Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hiány van pincérekből, szakácsokból, informatikusokból, lassan a pedagógushiány fogalmával is meg kell barátkoznunk, legalábbis a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint. Pedig a kormány az idei OECD jelentésből azt olvasta ki, hogy az oktatásban minden szebb és jobb, ám a valóság sajnos nem ad derűre okot. Az egyik legjobb eredmény, hogy a pedagógusbérek tekintetében utolsóról az utolsó előttire kerültünk.

Pánikszerűen hagyják el a pályát a fiatal tanárok, az országban egyre több a betöltetlen pedagógus álláshely - figyelmeztetett Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy miközben évek óta hallunk az egyre súlyosbodó szakmunkáshiányról, de az, hogy pedagógushiány, eddig alapvetően ismeretlen fogalom volt Magyarországon.

Ám ha a jelenlegi trendek folytatódnak, általános probléma lesz ez is. Azt persze hallani egy ideje, hogy a szakmában túl kevés a természettudományos tárgyakat vagy az idegen nyelveket oktató pedagógusok száma, ám Mendrey szerint már nem csak szaktanárokból, hanem tanítónőkből, óvónőkből is hiány van.

Esze ágában sincs hazajönni

- Mindemellett a szakoktatásból is rengeteg pedagógus hiányzik, akik ott vannak, iszonyatos mennyiségű túlórával kénytelenek feladataikat ellátni, ami a minőség rovására megy - hangsúlyozta a PDSZ elnöke. Hozzátette: bár a kormány kommunikációjában nagy sikerként jelenik meg, hogy az elmúlt években nőtt a pedagógusképzőkbe jelentkezettek száma, ez nem igazán érezhető a közoktatásban.

Arról ugyanis nem esik szó, hogy mekkora a lemorzsolódás, illetve azok közül, akik elvégzik a képzést, mennyien tudnak a szakmájuknak megfelelően elhelyezkedni. A frissen végzett, pályakezdő, valamint a nyugdíjba vonuló pedagógusok mellett Mendrey szerint az aktív korúak is egyre többen távoznak a pályáról. Hozzátette: még szerencse, hogy "csak" a pályát hagyják el, nem pedig az országot.

Igaz, ennek ellenkezőjéről is be lehet számolni, leginkább a fiatalok körében. A PDSZ-elnök egy friss diplomás, 23 éves, pedagógus végzettségű ismerősének példáját említette.

- Az édesanyja után ,,kitántorgott" Angliába. Az anyja fodrász, ő pedig bébiszitter, egyetlen gyermekre vigyáz, akinek az édesanyja magyar. Az elvárás vele szemben, hogy magyarul beszélgessen otthon a gyerekkel. Ha ez a leány itthon marad, most gyakornoki státuszban volna, nettó 90-110 ezer forintért. Odakint bébiszitterként forintba átszámolva nettó 700 ezer forintot keres. Esze ágában sincs hazajönni. Ilyen pénzek még a kutatótanároknak sincsenek beígérve Magyarországon - mondta Mendrey.

Mennyi az annyi?

Vagyis a bérhelyzet továbbra sem rózsás ezen a pályán sem, pedig a kormány az utóbbi években valóban figyelemreméltó pedagógus-béremelést hajtott végre. Azt a napokban megjelent OECD jelentés is elismeri, hogy a vizsgált 2013-2014-es évben a magyar pedagógusok kapták a legnagyobb mértékű emelést az OECD országok között - ez viszont csak annyira volt elég, hogy az utolsóról az utolsó előtti helyre kerüljünk, megelőzve Szlovákiát. A fejlett országok átlagaitól pedig még mindig messze állunk, a luxemburgi pedagógusok például ötször annyit keresnek, mint magyar kollégáik.

Bár a kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy egyre több pénz megy a közoktatásra, és Palkovics László oktatási államtitkár is a magyar oktatás javuló eredményeit olvasta ki az OECD oktatási körképéből, ám Magyarország továbbra is azok közé az államok közé tartozik, amelyek a legkevesebbet költik oktatásra. A vizsgált időszakban a magyar állam a GDP 3,8 százalékát költötte oktatásra, az OECD átlag 5,2 százalék. Ugyancsak az utolsók között kullog Magyarország a diákokra fordított források mértékének tekintetében is: a jelentés szerint 2013-ban egy-egy diákra mintegy másfél millió forintot költött a magyar állam éves szinten (általános iskolától főiskoláig), az OECD átlag ennek kétszerese.

A jelentés megállapította azt is, hogy 2010 óta folyamatosan csökken nálunk a gimnáziumban végzettek száma, ugyanakkor akik szakiskolában végeztek, egyre többen vannak. A felsőoktatás mutatói sem túl biztatóak: az egyetemisták száma már 2008 óta folyamatosan csökken, az OECD országok közül csak Oroszországban rosszabb a helyzet. Pedig mind a munkanélküliség, mind a keresetek szempontjából sokat számít Magyarországon a diploma, de az érettségi is. A munkanélküliek aránya a diplomások között a legalacsonyabb (2,2 százalék), ráadásul diplomával átlagosan kétszer annyit lehet keresni, mint középfokú végzettséggel, legalábbis az OECD szerint.

A jelentés kitért arra is, hogy - más országokhoz hasonlóan - nálunk is elöregedőben van a tanári állomány: az általános és középiskolákban a pedagógusok harmada ötvenévesnél idősebb.

Rosszul elköltött pénzek

Na de mégis hová megy az a "rengeteg" pénz, amit a kormány az utóbbi években oktatásra költ? Mendrey László szerint bár a 3,8 százalékos GDP ráfordítás valóban alacsony, de jóval több, mint eddig. A PDSZ elnöke azonban úgy látja, a közoktatásban ezek a források továbbra sem jelennek meg érezhetően. Szerinte a többletforrások java az államosítás költségeire megy el; felidézte, hogy az átalakulóban lévő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) milliárdos tartozásait, hiányait is folyamatosan pótolni kellett.

- A közoktatás állapotában nincs változás, az eredmények romlanak, ahogy az intézmények állapota is. A rosszul elköltött pénzek jellemzik a rendszert. Pedig a kevesebb pénzt is jól be lehetne fektetni, ahogy a sok pénzt is nagyon rosszul el lehet költeni - fogalmazott Mendrey, hozzátéve: az iskolák állapota szorosan összefügg azzal, hogy ki a "gazdájuk".

A közoktatásban jelenleg háromféle fenntartói rendszer működik: állami, egyházi és magán. Az eddigi állami rendszerben a fenntartás és a működtetés azonban több helyen elkülönült, a helyi önkormányzatok működtetőként részt vehettek iskoláik életében. A vegyes rendszer (amit a Klik létrehozása eredményezett) azonban több problémát szült, ami elsősorban abból fakadt, hogy nem különítették el jól a fenntartói és a működtetői jogköröket. Az önkormányzatok, szakszervezetek egyre többször fakadtak ki az iskolai munkát már-már ellehetetlenítő napi gondok miatt, végül a kormány is belátta, hogy a vegyes rendszert meg kell szüntetni.

- A megszüntetés azon módjáról, ami most bekövetkezett, korábban az ég világon senki nem beszélt. Most nagyjából ugyanaz a helyzet, mint ami a rendszerváltás előtti években. Azt már nagyon jól tudjuk, az az állapot hova vezetett - mondta Mendrey.

Mint ismert, a kormány úgy intézi el a problémát, hogy totális államosítást hajt végre, az önkormányzatoktól a működtetői jogokat is elvette, így lényegében semmilyen beleszólásuk nem lesz a közoktatás folyamatába. A PDSZ elnöke szerint a kormánynak legalább a kormánypárti vagy kormányközeli polgármeseterekre kellene hallgatnia, akiknek többsége ugyancsak elítéli az átalakítást.

Milyen megoldások lehetnek?

A PDSZ továbbra is kitart álláspontja mellett, mely szerint a vegyes fenntartást nem megszüntetni, hanem újragondolni kellett volna. Mendrey szerint azok az önkormányzatok, amelyek egy objektív szempontsor alapján képesek erre, kapják vissza működtetői mellett fenntartói jogköreiket is. - Ehhez persze vissza kell kapniuk azokat a bevételeiket, amelyeket elvett tőlük az állam - hangsúlyozta. Ezt az elképzelést támogatja egyébként a legtöbb polgármester is. Az állam pedig ott vállaljon komoly szerepet az iskolák fenntartásában, ahol az önkormányzat erre csak nehezen vagy egyáltalán nem képes.

Az egyre érezhetőbb pedagógushiánnyal kapcsolatban azt mondta: a jelenlegi életpályamodell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, maga a minősítési procedúra is taszító. Mendrey úgy véli, a béremelés gyakorlatilag átverés, hiszen azzal együtt jelentősen megnövekedett a pedagógusok terhelése, valamint a korábbi juttatásokat, pótlékokat elvonták. Ráadásul a pályakezdők nagyon hosszú ideig bizonytalanságban kell hogy éljenek, mire véglegesítik őket pozíciójukban.

- Ha egy pályakezdő mindenképp pedagógus szeretne lenni, diplomázás után még két év gyakornoki szerep vár rá, ettől függetlenül szinte minden pedagógus számára előírt feladatot el kell végezzen. Mindezt teszi 90-110 ezer forintért. Két év után minősíttetnie kell magát, Pedagógus I. fokozatba. Ha nem sikerül, diplomával a kezében, jön a pályaelhagyás. Illetve van még egy lehetőség, saját pénzen: 70 ezer forintért megismételheti az eljárást. Ha sikerül, Pedagógus I-be kerül, ott legkésőbb hét év leteltével újból minősíttetnie kell magát. Ha ez nem sikerül, még mindig elküldhető a pályáról. Nem egy vonzó életpálya - mondta Mendrey.

A PDSZ elnöke szerint ez is bizonyítja, hogy rossz helyen van a gyakornoki rendszer, az életpályamodellt haladéktalanul módosítani kellene. Ugyanilyen fontos lenne a pedagógusbérek számítási alapjának "visszakötése" a minimálbérhez, valamint a kötelező óraszámok maximalizálása 22 órában. Mendrey szerint a pedagógusok jelenlegi munkaterhelése egyértelműen az oktatás minőségének rovására megy.

Nem kellenek a kísérleti állami tankönyvek
Összesen 18 százalékkal kevesebb állami kísérleti tankönyvet rendeltek idén - derítette ki közérdekű adatigényléssel a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete.
A HVG Dosszié összegző cikke szerint az átlagos 20 ezer példány helyett idén már csak 16 ezret rendeltek tankönyvenként. Ezen nincs is mit csodálni annak ismeretében, hogy egy korábbi felmérés szerint a pedagógusoknak csak 23 százaléka tanítana szívesen állami könyvekből. A rendelésekben egyre többen magánkiadók könyveihez fordulnak a tankönyvek 27 százalékát rendelték tőlük az iskolák.
A hvg.hu szerint sokan olyan könyvet is beszereznek, amely már nem felel meg hivatalosan a kerettantervnek, ám így is jobb minőségűnek tartják, mint a kísérleti könyveket. Ami szintén nem meglepő, az új állami tankönyvek gyakran hibáktól hemzsegnek, mind szerkesztési, mind szakmai szempontból.

2011 karácsonya előtt öt pesti srácnak sörözgetés közben támadt egy ötlete. Két hétre rá százötven mindenféle jóval megrakott szendvicset bringával széthordtak hajléktalanoknak. Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maffia szülőatyja optimista, s azt mondja: az utóbbi évek visszaigazolták született optimizmusát.