A 444 szúrta ki az EU-csúcs zárónyilatkozatában, hogy az Orbán által elmondottakkal szemben ebben egyáltalán nem esik szó a menekültek gyorsabb szétosztásáról, arról azonban, hogy 1. soha többet nem engedhetjük meg a tavalyi ellenőrizetlen hullám megismétlődését, 2. tovább kell csökkenteni a szabálytalanul érkező migránsok létszámát, és 3. biztosítani kell a schengeni külső határok teljes ellenőrzését - annál inkább.
A zárónyilatkozat főbb pontjait megerősítette a lengyel és a szlovák kormányfő is, akik egyébként nagyon pozitívan értékelték a pozsonyi találkozót. Beata Szydlo lengyel miniszterelnök például úgy nyilatkozott, hogy a találkozón egyetértés volt abban, hogy változtatni kell az eddigi európai migrációs politikán, és a jelenlévő európai politikusok elismerték, hogy a migrációs politika eddigi modellje nem vált be. Mint elmondta, megegyezés volt abban is, hogy előtérbe kell helyezni a migrációs válság külső kezelését, lépéseket kell tenni a konfliktusok sújtotta segítség növelésére. Egyértelműen elhangzott, hogy meg kell valósítani a Törökországgal kötött szerződést, és támogatni kell Bulgáriát is - közölte a lengyel kormányfő.
A kormányfő egyébként a csúcsnak ezt a döntését szintén elismerte, és sikernek nevezte, hogy konkrét döntések születtek Bulgária segítségnyújtásáról, hiszen a bolgár határon a nyomás nő, és a védekezés költségei jelentősek. A kormányfő azonban visszatérve csalódottságához, rögtön hozzátette, hogy amíg Németországban nincs határozott felső korlátja a beengedett migránsoknak, folyamatos lesz a szívóhatás. Görögországnak pedig a schengeni megállapodás miatt meg kellene állítania az Európába igyekvőket, de ezt nem teszi meg - fokozta a miniszterelnök.
A csúcs után Robert Fico szlovák miniszterelnök is pozitívan nyilatkozott, szerinte sikeres volt a találkozó, mivel sikerült megegyezni abban, hogy abszolút mértékben összpontosítani kell a külső határok védelmére. Fico úgy folytatta, hogy nagyon őszinte véleménycserét folytattak az unió helyzetéről, és mindannyian egyetértettek abban, hogy az EU projektjének megvalósítása során "nem lehet hátramenetbe kapcsolni", és abban is, hogy csak az unió az, ami biztosíthatja az európai lakosság számára a prosperitást és a biztonságot. A szlovák kormányfő szerint a pozsonyi csúcstalálkozó - amelyen mint mondta "rossz dolgokkal is szembe kellett nézni" - egyik hozadéka az volt, hogy rámutatott a 27 uniós tagország azon akaratára, hogy folytatni kívánják az uniós projektet. "Kimondtuk, hogy ennél jobb nincs" - fogalmazott szintén pozitívan az Orbánnal általában egy követ fújó Fico.
Donald Tusk nyilatkozata szintén alátámasztotta a két kormányfő által elmondottakat. Az Európai Tanács elnöke szerint ki kell küszöbölni az unióban eddig elkövetett hibákat, és az európai 27 állam jövőjére kell tekinteni. "Ha előre akarjuk mozdítani Európát, nem lehet úgy folytatni, ahogy eddig" - ismerte el Tusk, megerősítve, hogy az Európai Unió "előremozdításának" céljából megegyezés született az úgynevezett pozsonyi útitervről, amely azokat a célokat tartalmazza, amelyeket az EU az elkövetkező hónapokban el akar érni. Kifejtette: be kell biztosítani a schengeni és külső határok teljes védelmét, ezzel összefüggésben folytatni kell az együttműködést Törökországgal és a Nyugat-Balkán országaival, illetve minden segítséget meg kell adni a tagországoknak belső biztonságuk megőrzéséhez. A tagországok biztonsága kapcsán leszögezte: a külső határok védelmének fontossága egyértelmű, nem szabad hagyni, hogy megismétlődjön a 2015-ben a migráció miatt elszabadult káosz. "Az emberek biztosak akarnak lenni abban, hogy képesek vagyunk megújítani a határok védelmét" - mutatott rá az ET elnöke.
Ezek után érthetetlen, hogy a magyar kormányfő miért állította az elhangzottak szöges ellentétét pénteki nyilatkozatában. Orbán elmondása szerint a csúcs sikertelen volt, mert nem sikerült megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját. Mint mondta, továbbra is a korábbi "önsorsrontó és naiv" bevándorláspolitika uralkodik az unióban, most is többet beszéltek a szétosztás gyorsításáról, mint a migránsok megállításáról a schengeni övezet határán. A fenti nyilatkozatok azonban bizonyítják, hogy ez nem igaz, hiszen a menekültek kvóta szerinti szétosztásról alig esett szó. Ráadásul úgy tűnik, hogy az uniós vezetők belátták az eddigi hibákat, és a megoldások útjára léptek. A magyar miniszterelnök azonban mintha fülét befogva ragaszkodna a Brüsszelről tett korábbi negatív kijelentéseihez.
Szükségtelen a kvótanépszavazás?
A zárónyilatkozatból az is kiderült, hogy a tanácsban ezentúl nem akarnak olyan eszközökkel élni, amelyekben nincs teljes konszenzus:„Elköteleztük magunkat, hogy közös megoldásokat keressünk azokban az ügyekben is, amelyekben megosztottak vagyunk” – áll a szövegben. Orbán Viktor ennek ellenére ennél a pontnál is mondta a magáét (majd pont az október 2-i népszavazás, és azt azt megelőző hatalmas kormánypropaganda előtt mondaná azt, hogy értelmét vesztette a kvótareferendum - a szerk.), hiszen most is megerősítette, hogy mindenképpen szükség lesz a magyar kvótanépszavazásra.
A záródokumentum szövegét egyébként Angela Merkel német kancellár is alátámasztotta, aki a csúcs után azt mondta, hogy ha valamilyen elképzeléssel szemben túlságosan széles körű ellenállás mutatkozik, akkor más módokat kell keresni, hogy felül tudjanak kerekedni a nehézségeken.
A 444 szerint a kormányfő célja a hamisnak tűnő nyilatkozataival az lehet, nehogy lebuktassa magát, hogy egy teljesen értelmét vesztett népszavazásra buzdítja a magyarokat, így inkább tovább fújja a magáét.