EU;IMF;Kijev;

- Az Európai Unió feltételekkel hitelez Kijevnek

A rendkívül nehéz gazdasági helyzetben lévő Ukrajna a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitele után az Európai Uniótól is újabb támogatási részletre számíthat. Az IMF csütörtökön jelentette be, hogy több hónapos halogatás után folyósítja a következő hitelrészletet, mintegy egy milliárd dollárt. 

Az Európai Tanács szociális párbeszédért felelős alelnöke, egyben a pénzügyi stabilitásért felelős biztosa, Valdis Dombrovskis tegnap jelentette be, hogy az EU még az idén biztosítja Ukrajnának a 600 millió eurós makroszintű támogatás második részletét, amennyiben az ukrán kormányzat elfogadja a szükséges jogszabályi változásokat. Dombrovskis Kijevben tárgyalt Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnökkel.

Az ukrán fővárosban zajlik a Jaltai Nemzetközi Gazdasági Fórum, amely a Krím-félsziget elcsatolása után megőrizte nevét, de a krími helyszínről az ukrán fővárosba költözött. A nemzetközi rendezvényen felszólaló Petro Porosenko ukrán államfő szavai arra engednek következtetni, hogy a szerdán német-francia közvetítéssel életbe lépett újabb tűzszünet ellenére a kelet-ukrajnai politikai rendezés esélyei csekélyek.

Frank-Walter Steinmeier német és Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszterek egyértelművé tették Kijev számára is, hogy elvárják a minszki tűzszüneti megállapodásban rögzített kötelezettségek teljesítését mindkét fél részéről, vagyis az ukrán kormánynak mielőbb rendeznie kell a Donbász különleges státusának kérdését. Híradások szerint erre ígéretet is kaptak Porosenkótól, aki viszont a fórumon ezúttal ismételten leszögezte, addig nem lép Kijev, amíg az orosz fél nem hagyja el a donbászi területet, s nem áll vissza teljes mértékben az ukrán határőrizet a kérdéses határszakaszon, amely jelenleg a szakadárok felügyelete alatt van.

Parlamenti és helyhatósági választást rendeznek vasárnap Oroszországban. Ám inkább csak szavazásról van szó, hiszen a mesterségesen fenntartott többpártrendszerben tényleges választási lehetősége nincs az orosz választópolgárnak. A voksolás nem ígér meglepetést, előrejelzések szerint a Vlagyimir Putyin mögötti hatalompárt ezúttal választási csalás nélkül is megszerezheti az abszolút többséget. A parlament összetétele sem változik, a tényleges ellenzék ezúttal is a küszöb alatt marad.