Átdolgozva, finomítva olvasnak egyes klasszikus meséket az egri Szivárvány Óvoda Katica Tagóvodájában: a gyerekek számára ijesztőnek, erőszakosnak vélt elemeket vagy kihagyják, vagy átírják, kerülik a "bekapta" vagy a "megette" kifejezéseket is. Egri Zoltánné, az óvodavezető az Egerhírek.hu-nak elmondta: manapság így is épp elég olyan hatás éri a gyerekeket, amelyek nem biztos, hogy az életkoruknak, fejlődésüknek megfelelnek.
Így az agresszivitást, a durvaságot és a félelemkeltő meserészleteket száműzték, és a szülőket is arra biztatták, hogy ha lehetséges, igyekezzenek kerülni ezeket. Arról, hogy milyen mondókák és mesék valók a gyerekeknek, külön szülői fórumokon ad tanácsot az óvoda. A Piroska és a farkas mesében a farkas felfalja a nagymamát, majd a hasát felvágják, teletömik kővel és behajítják a tóba. A Katica Tagóvodában nincs ilyen, a nagymama nem kerül a farkas hasába.
Asszonyverés, "amúgy magyarosan"
Az erőszakos tartalommal bíró klasszikus mesék ügye nem most először kerül terítékre. Egy 2012-es brit kutatásban több mint kétezer szülőt kérdeztek meg arról, olvastak-e klasszikus meséket gyermekeiknek, és ha igen, milyen tapasztalataik voltak. A szülők ötöde válaszolt úgy, hogy ezeket a meséket túlságosan rémisztőnek tartja, ezért inkább nem is adják azokat gyermekeik kezébe, illetve ők maguk sem olvasnak fel ilyen könyvekből.
A szülők egyharmada beszámolt arról is, hogy gyermekük elsírta magát, amikor a Piroska és a farkasban ahhoz a jelenethez értek, ahol a farkas elfogyasztotta a nagymamát. A Jancsi és Juliska történetét is azért hanyagolták többen, mert szerintük az túlságosan rémisztő a gyerekeknek, rémálmaik lehetnek tőle. A Hamupipőke mondanivalóját pedig minden második szülő helytelenítette, amely szerintük azt sugallja, hogy egy lánynak nincs más dolga, mint hogy egész nap otthon robotoljon.
A klasszikus történetekben fellelhető erőszakos jelenetekért nem kell a szomszédba menni, a magyar népmesékben is akadnak bőven. Itt van például a Dolgozz, macska! című mese egy Benedek Elek gyűjteményből, amelyben az asszonyt, aki nem volt hajlandó otthon dolgozni, "amúgy magyarosan" nadrágszíjjal jól megverték. A mese végén a feleségből "olyan gazdasszony lett, hogy nem volt párja hét puszta határban." Egy másik mesében (A rest leány) a férj úgy "tanította meg" ifjú feleségét a házimunkára, hogy amíg nem dolgozott, addig nem adott neki enni.
Nem szabad megfutamodni
Az ilyen mesékkel, illetve azok tartalmával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Egyes szakemberek szerint - bár a gyerekmesék valóban sok konfliktust tartalmaznak - nem az a mondanivalójuk, hogy az egyetlen megoldás az erőszak és az agresszió. Úgy vélik, hogy ezek a mesék inkább segítenek a gyerekeknek elhelyezni a világban az erőszakot, a csúnya beszédet is.
- Nagyon fontos, hogy mindig legyen a gyerek mellett egy kontakt személy, akivel együtt megbeszélhetik a kialakult kérdéseket - mondta lapunknak Duró Zsuzsa. A gyermekpszichológus hangsúlyozta: a mesék nagyon fontosak a gyerekek intellektuális, érzelmi fejlődésében, az empátia kialakulásában. Úgy véli, ugyanakkor az egri óvoda kezdeményezése is jó irány lehet, amennyiben olyan tapasztalatokon alapulnak, hogy egyes gyerekek inkább az agresszorral azonosulnak.
- Való igaz, a magyar népmesék is tele vannak erőszakos, sőt szexuális tartalmú jelenetekkel, ezeken szükség esetén lehet módosítani, finomítani. Ám elsősorban a szülőnek kell eldöntenie, milyen meséket bír el a gyereke. Az életkor is sokat számít. Az viszont nem helyes, ha teljesen elhagyják a "kényesebb" meséket, nem szabad megfutamodni, a gyerekek kérdésit így megelőzni - mondta a szakember, hozzátéve: ép, egészséges idegrendszerű gyerekre nincsenek rossz hatással ezek a mesék, de nagyon fontos, hogy a felmerülő kérdésekre a válaszokat mindig megkapják.
A legnépszerűbb klasszikus mesék legelső változatai még a ma ismert változatoknál is jóval durvábbak voltak. Egy kis ízelítő.
-
Hamupipőke - vagy legalábbis ahhoz hasonló - történetét az i. e. 1. században jegyezték fel először. Ebben a történetben a lány édesanyjának sírján nőtt fa segíti a fiatalt a herceg kastélyába, a mostohatestvérek pedig a saját lábukból vagdosnak le darabokat azért, hogy fel tudják húzni a varázscipőt. A herceget azonban két galamb figyelmezteti, akik kikaparják a mostohatesók szemét.
-
Csipkerózsika története sem annyira rózsás. Az eredeti mese szerint egy lenmag megy a lány körme alá, ettől alszik el. Miközben alszik, a király magáévá teszi, majd kilenc hónap múlva két gyermeket szül. A kisbabák anyjuk ujját kezdik el szopni, és kiszívják a lenmagot, amitől elaludt.
-
Aranyfürtöcske és a három medve története eredetileg a következőképpen alakult: a lány eljut a három medve házába, ahol beleeszik a medvék ételébe, beleül a székükbe, belefekszik az ágyukba. Miután a medvék hazaérnek, a lányt széttépik és megeszik.
-
Hófehérke történetében a gonosz királynő a lány tüdejét és máját kéri a vadásztól, hogy megehesse. Bár ezt a támadást Hófehérke még túléli, később a királynő ármánykodása miatt mégis meghal. A herceg talál rá, a lány holttestét haza akarja vinni a kastélyba. Útközben azonban Hófehérke felébred, a gonosz királynőt pedig úgy büntetik meg, hogy izzó vascipőkben táncoltatják addig, amíg meg nem hal.