Magyarország és Lengyelország "kulturális ellenforradalmat" szorgalmaz, míg Luxemburg Magyarország kizárását követeli az EU-ból - jegyzi meg egyebek közt Lubos Palata, a szerző. "Mint egy távoli ufó úgy lebeg mindenek felett a cseh és a magyar miniszterelnök, Bohuslav Sobotka és Orbán Viktor javaslata a közös európai hadseregről. Bár a javaslatot kevesen ellenzik, de még kisebb azon államok száma, amelyek készek belátható időn belül ezt megvalósítani" - írja Palata. Megjegyzi, hogy sok európai politikus jelenleg a saját túléléséért is küzd.
"Magyarországon és Lengyelországban olyan helyzet kezd kialakulni, amely ezekben az országokban a demokrácia fennmaradását veszélyezteti. Annak elfogadása pedig, hogy Orbán Viktor kormányfő, akit a politikai vég egyáltalán nem veszélyeztet, átvenné az EU-ban a kezdeményezések irányítását, a többiek számára rémálom" - állítja a cseh napilap szerzője. A magyar és a lengyel politikusok, de részben a cseh és a szlovák politikusok is, az Európai Unió bírálatával, annak követelésével, hogy Brüsszel a döntéshozói jogköröket adja vissza a nemzetállamoknak, inkább saját hatalmi céljaikat, semmint a polgárok valódi érdekeit képviselik - állapította meg a Sme című szlovák liberális napilap.
Daniel Milo politikai elemző Mit akarnak a közép-európaiak? című írásában rámutat: nagyon szembeötlő Magyarország és Lengyelország, Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski fellépése Brüsszel ellen. A Budapest-Varsó tengely Brüsszel és a nemzetközi tőke bírálata mellett azon alapul, hogy (országaikban) a hatalom egy párt kezében összpontosul és az állami intézmények, beleérve a közmédiát is, a kormánypárthoz hű személyek vezetése alatt működnek. Hasonló megnyilvánulásokat látni Csehországban és Szlovákiában is, de ezek még nagyon messze vannak a magyar-lengyel szinttől.
Bár a magyar és a lengyel politikusok nyilatkozatai alapján úgy tűnhet, hogy azok az ottani közvélemény nézetét tükrözik, a valóság azonban más. "Ennek az ellenkezője az igaz" - szögezi le a szerző, s illusztrációként különböző felmérések eredményeit sorakoztatja fel. Daniel Milo szerint Közép-Európában magas a semlegesség támogatása, aminek történelmi gyökerei is vannak, hiszen a térség önmeghatározása mindig is a Kelet és a Nyugat között mozgott.