A megállapodás részeként újból beindul majd az Argentína, illetve a dél-amerikai országtól nem messze fekvő, ám brit fennhatóság alá tartozó szigetek közötti közvetlen légi forgalom is. Az egyezség kedvező fordulatra utal azok után, hogy 1982-ben a két állam még háborút vívott a kicsiny, alig 3 ezer lakosú, ám mindkét fél számára szimbolikus jelentőségűnek tartott szigetcsoport miatt. Buenos Aires formálisan továbbra sem mond le területi igényeiről, s a szigeteket sem Falklandként, hanem spanyol nevén, Las Malvinasként tartják számon, ám a jelek szerint most előtérbe kerültek a politikai és diplomáciai megfontolások, s annak reménye, hogy e lassú közeledés révén a gazdasági nehézségekkel küzdő latin-amerikai ország tempósan fejlesztheti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait Londonnal.
A tárgyalássorozaton Argentínát MauricioMacri elnök képviselte, brit részről a külügyminisztérium államtitkára, Sir Alan Duncan. A megállapodás nyomán az elkövetkező hónapokban határozottabb formát ölthetnek a szigetek térségében levő olaj- és gázipari, halászati és hajózási együttműködés lehetőségei – reménykednek nemzetközi megfigyelők. A korábbi argentin elnök, CristinaFernández de Kirchner még minden eszközzel igyekezett fenntartani Buenos Aires szuverenitási igényét, utóda, a 2015 decemberében hivatalba lépett Macri viszont egy „új korszak” kezdetét hirdette meg Londonnal.
A Falkland-szigetek mintegy 530 kilométerre fekszik Argentína partjaitól. A lakosok utoljára 2013-ban foglalhattak állást a hovatartozás kérdésében, akkor elsöprő többséggel a brit fennhatóság fenntartása mellett szavaztak.