A Katonai Biztonsági Hivatal négy meg nem nevezett vezetője ellen azért folyt eljárás, mert fontos információkat hallgattak el a gyilkosság ügyében eljáró rendőrök elől, például azt, hogy a gyilkosok sofőrje, a 13 év börtönre ítélt Csontos István korábban besúgóként együttműködött a katonai elhárítással.
A korábban katonaként szolgáló Csontost 2004-től besúgóként alkalmazták a KBH-nál, majd egy-két évvel később lett regisztrált titkos kapcsolat, 2007-ben pénzjutalmat is kapott. 2009 februárjában váratlanul leszerelt, a KBH titkos kapcsolati kontingenséből azonban csak 2009 májusában törölték, amikor már megtörtént a tiszalöki gyilkosság, amelyben a vád szerint sofőrként Csontos is részt vett.
Mikor a Nemzeti Nyomozóiroda a nyomozás során információkat kért a KHB-tól Csontos katonai múltjáról, válaszában az elhárítás még csak nem is utalt arra, hogy kapcsolatban lennének Csontossal. A vizsgálat szerint a főigazgató, helyettese és Csontos tartótisztje is súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követtek el, de nem hamisítottak okiratot – szól a jogerős ítélet.
