Az „űrfocit” játszó spanyol és német élcsapatok – melyek gyakorlatilag évek óta a kontinens futballját meghatározó szereplők – játszi könnyedséggel múlták felül ellenfeleiket, a Barcelona és a Bayern Bajnokok Ligája-mérkőzésén némi sarkítással élve visszajátszásra sem volt idő, hiszen egy-egy pengés megoldás lassítása közben már újabb gólnak tapsolhatott a nagyérdemű.
Felgyorsult az élet, s vele együtt a világszerte népszerű játék is. „Balszerencsés volt az első, büntetőből kapott gólunk, a többi aztán már gyorsan jött” – írta le szavakkal az élményt a Bayerntől ötöt kapó Rosztov vezetőedzője.
Miközben a BL-ben a kontinens krémje gálázott, Magyarországon a honi élvonal – a nemzetközi porondtól már augusztus első napjaiban búcsúzó - prominens képviselői kezdték meg menetelésüket a Magyar Kupában. Micsoda kontraszt. Sok más magyar „kollégájához” hasonlóan a valaha az egyik NB I-es klub utánpótlásához tartozó, ma a BKV Előrét erősítő fiatal labdarúgó is a televízió képernyője előtt követte a keddi mérkőzéseket.
Ámulattal nézte a köztévé közvetítését, ahol az első játékrészben Lionel Messi parádéjától, a mérkőzés szünetében az egyperces propagandahírektől, majd a folytatásban a Messi, Neymar, Suarez triász varázslataitól maradt tátva a szája.
Az ifjú másnap aztán fejet hajtva a nagyobb tudás előtt, mégis irigykedve tekintett a csapatát felülmúló FTC valamennyi labdarúgójára – az alacsonyabb ligás csapatok számára ugyanis a várható eredmény másodlagos, viszont fociünneppel felérő, ha élvonalbeli klub teszi tiszteletét a többnyire elhagyatott sporttelepen.
Az élmény már-már BL-i, a játék - elvben - ugyanaz, s több helyütt még a végeredmény is hasonlóképpen alakult, mint előző este a tévében. Csak az a bizonyos kávéház más. Nagyon más.
