A főnökei által elismert bürokratát - a többi között - az jellemzi, hogy hány darab ügyirat ment át a kezei között. A közszolga minősítése, tehát nem attól függ, hogy mit intézett el eredményesen, az ügyfél megelégedésére, hanem attól, hogy hány válaszlevelet gyártott. Ez a szellem uralkodott el a Magyar Nemzeti Banknál tájékán is. Amióta Matolcsy György az elnök a Szabadság téri palotában, vagyis 2013 márciusa óta összesen 818 közleményt és 455 szakmai publikációt adtak ki, vagyis - közleményükből tudjuk - "szinte nincs olyan nap, amikor a nemzeti bank ne tenne közzé legalább egy közleményt." Őszintén valljuk be: normál körülmények között teljesen érdektelen a közlemények és a szakmai publikációk száma, megjelenésük gyakorisága. A jegybankban azonban szükségesnek látták közölni mindezt, laptársunknak válaszul arra a megállapítására, hogy a buddhizmushoz köthető bizonyos jeles napokon rendszerint nagyobb jelentőségű bejelentésekről, történésekről kaphatunk hírt a jegybank háza tájáról. S csodák csodája a napilap munkatársai ezt be is bizonyítják. A buddhizmusban járatlan lévén nem tudok igazságot tenni, de azt állíthatom: súlyos gondok vannak a nemzeti bank kommunikációjával.
Tegnap, egy napos késéssel, értesültünk arról, hogy az MNB - az igazságügyi tárcával karöltve - tisztelgett az Alaptörvény ötödik és a forint 70. születésnapja előtt. Zárt körben. Egyesek féltették a sajtó okvetetlenkedő munkatársaitól az ott felszólaló Matolcsy Györgyöt. Hátha valaki megkérdezné, hogy az utolsó magyar királyné nevét viselő, az elnökhöz közelálló hölgy jegybanki álláshalmozásának van-e határa? Vagy hol kezdődik az unortodoxia atyja szerint az összeférhetetlenség? A családi kapcsolatok törvényesítésével, vagy már annak előtte is? Kíváncsiak lehettek volna arra is, hogy egykori közeli munkatársa miképpen lehet a Monetáris Tanács frissen megválasztott új tagja, anélkül hogy felsőfokú pénzügyi tanulmányai befejezéséről diplomája lenne?
De ne legyünk telhetetlenek. A zárt körű konferencia bennfentesei megtudhatták, hogy Matolcsy György olvasatában belátható időn belül bizony nem lesz eurónk. "Akkor lehetséges Magyarország és az eurózóna számára is a csatlakozás, ha hazánk egy főre jutó bruttó hazai összterméke eléri az eurózóna tagállamai átlagának 100 százalékát, az államadósság szintje pedig 50 százalék alá csökken." Az aktuális számok 68, illetve 74-75 százalék. A GDP tekintetében Bulgáriát és Romániát még megelőzzük. De ne keseredjünk el, a jegybank közleménye szerint náluk megalapozott szakmai munka folyik. Ami pedig a nem szakmait illeti, azt gondosan titkolják. Viszont az egyre kiterjedtebb családi körnek búsásan megfizetik.
