A kedden bemutatott, 751 magyarországi munkaadó megkérdezésével készült felmérése szerint a magyar munkaadók 15 százaléka tervez létszámbővítést a következő három hónapban, csupán 5 százalékuk számol elbocsátással, míg 76 százalékuk semmiféle változtatásra nem készül.
A felvételt és elbocsátást tervezők arányának különbségéből meghatározott munkaerő-piaci mutató értéke szezonálisan kiigazítva plusz 11 százalék.
A magyar munkaerőpiacon állandósulni látszik a szakemberhiány - állapította meg Dalányi László. A ManpowerGroup magyarországi irodájának ügyvezetője szerint különösen a gyártás területén kell egyre inkább számolni a környező országokban működő konkurenciával, s itt a legerősebb felvételi kedv is, a mutató értéke plusz 24 százalék. Ezen a területen működő cégek egymástól próbálják elcsábítani a munkavállalókat, mert az egyéb források kiapadtak, a szakemberhiány pedig a versenyképességet veszélyezteti - tette hozzá. A kereskedelemben a munkaadók csaknem ötöde tervez felvételt, plusz 12 százalékos mutatót jeleztek. A legkevésbé optimista várakozások a köz- és szociális szférában, a közüzemi szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság, vadászat, erdészet és halászat területén vannak.
A cégek felismerték, hogy bért kellene emelniük, ám a magyar piaci viszonyok és a magas közterhek miatt nem tudnak regionális szinten is versenyképes fizetéseket biztosítani.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szintén tegnap tartott tájékoztatóján hasonlóképpen látják a béremelések lehetőségét. Ezért úgy vélik, hogy a munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett foglakoztatói járulékkedvezményt a mezőgazdaság mellett más szakágazatokra, az élelmiszeriparra is ki kellene terjeszteni - mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten. Már léptek is, és a gazdasági tárcának néhány hónapja javaslatot tettek a járulékfizetési kedvezmény kiterjesztésére a hazai alapanyagot feldolgozó élelmiszeripari vállalkozások fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalóira.