Handó Tünde felidézte, közigazgatási bíráskodás Magyarországon évtizedek óta létezik, 2013-ban pedig szervezetileg is megújult, önálló lett, mintegy 130 közigazgatási bíró hat nagyobb közigazgatási-munkaügyi regionális kollégiumban ítélkezik. Az OBH elnöke elképzelhetőnek nevezte, hogy az új felsőbíróságon ne csak jogászok dolgozzanak, amit az OBH kiszivárgott összefoglalója élesen kritizál. Handó ugyanakkor úgy vélte, a közigazgatási bíráskodás szabályozásának megújítására is igaz az, hogy "az ördög a részletekben lakozik", s hozzátette - amit az OBH összefoglaló is kiemelt -, hogy a közigazgatási bíráskodás újraszabályozása 27 sarkalatos törvényt érint, s a kodifikáció jelenlegi szakaszában "az ügy ura az igazságügyi miniszter", aki nyitott a szakmai egyeztetésekre.
A Handóval közös sajtótájékoztatón a bírósági igazgatást végző OBH felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) leköszönő elnöke, Gerber Tamás elmondta: az OBT keddi ülésén is szereplő újraszabályozás számos kérdést vet fel, hiszen az OBT széles jogkörökkel rendelkezik a bíróságok gazdálkodását, bírák vagyonnyilatkozati eljárását, fegyelmi ügyeit és más területeket illetően, ám még nem tisztázott, hogy mindezek hogyan érvényesülnek majd a megújuló közigazgatási bíráskodás vonatkozásában.
Az OBH kiszivárgott összefoglalója úgy fogalmaz: "Az indokolásban nem találtunk olyan releváns magyarázatot, amely arra adna választ, hogy mi a probléma a fennálló szervezeti keretekkel, miért kell megváltoztatni azt...", továbbá azt írták: "részletes észrevételeinkben rámutatunk, hogy a tervezet szabályaiból a szakmai színvonal és az időszerűségi adatok romlása prognosztizálható". Ráadásul az OBH becslése szerint "az átalakítás forrásigénye csak az első évben több mint 56 milliárd forintra tehető".
Pályázat a strasbourgi bírói posztra
Mégsem csak a kormány jelöltjeiből válhatnak strasbourgi bírák; a kabinet ugyanis pályázatot hirdet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) magyar bírói posztjának betöltésére, ahogyan ezt civil szervezetek korábban javasolták. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) közlése szerint a pályázatot a kedden megjelent Hivatalos Értesítőben tették közzé. Az IM a korábbi jelöléseket visszavonja, annak ellenére, hogy "az Európa Tanács (ET) bírójelölési eljárásra vonatkozó ajánlásainak kötelező ereje nincsen".
A strasbourgi bíróság bíráit az ET parlamenti közgyűlése választja, a tagállamok által előterjesztett, három jelöltet tartalmazó listából. Az eddigi magyar bíró, Sajó András mandátuma 2017 januárjában lejár, az ET közgyűlése várhatóan októberben választja meg hazánk következő strasbourgi bíráját. A kormány augusztus végén Füzi-Rozsnyai Krisztinát, Schanda Balázst és Tallódi Zoltánt jelölte Magyarország következő strasbourgi bírájának; az igazságügyi miniszter kezdeményezte is a jelöltek országgyűlési bizottsági meghallgatását. A jelölés módja ellen még a múlt héten közösen tiltakozott tíz magyar civil szervezet.
Az Amnesty Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a TASZ és a Helsinki Bizottság által is jegyzett közlemény szerint a kormány teljes titokban választott ki három jelöltet a kontinens legfontosabb bíróságának magyar tisztségére. Mint írták, "a strasbourgi bíróság a kontinens legfontosabb emberi jogi szerve, hitelességének és jelentőségének megőrzésében a demokratikus, átlátható és diszkriminációmentes bírójelölési és -választási folyamatnak kulcsszerepe van. Hiába alkalmas akár egy bíró a tisztségre, ha titkos és önkényes eljárásban választották ki, támadható marad". A civil szervezetek arra kérték az ET-t, utasítsa el a magyar jelölteket, hogy a magyar kormány kénytelen legyen tisztességes és nyilvános pályázatot kiírni.
