Fidesz: az ombudsman és helyettesei a legjobb tudásuk szerint dolgoztak
Vitányi István (Fidesz) kijelentette: az ombudsman és helyettesei a legjobb tudásuk szerint látták el feladatukat, tavalyi célkitűzéseik megvalósultak. Az ügyek közül kiemelte az embertelen bánásmódról szóló nemzetközi egyezmény megvalósulásának ellenőrzését például a menekültválsághoz kapcsolódóan. Kijelentette: a többi közt a debreceni menekülttáborban tartott ellenőrzést a hivatal. Elismerően szólt az ombudsman jogszabálytervezeteket véleményező feladatáról is, amely tavaly elsősorban a gyermekjog valamint a nemzetiségi jog területén mutatkozott meg. Önkormányzati rendeletek normakontrollját a hivatal elsősorban települési adók és zajvédelmi rendeletek miatt kérte a Kúriától - mutatott rá, megjegyezve: az ombudsman eredményes munkája ezen a területen igazolta az ezt lehetővé tevő új jogszabály helyességét.
Az MSZP a romák jogainak érvényesülését kérte számon
Teleki László (MSZP) leszögezte, hogy pártja egyetért az ombudsman munkájával, kifogásolta ugyanakkor, hogy a hivatal számos ügyben már nem járhat el. A képviselő szólt arról, hogy a kisebbségi önkormányzatok, elsősorban a roma szervezetek gyakran kapnak olyan feladatot, amelyre sem eszköztáruk, sem jogi felhatalmazásuk nincs. Ezek közé sorolta a szociális problémák kezelését vagy a közfoglalkoztatás kezelését. Hangsúlyosan szólt a roma gyermekek felzárkóztatásáról, esélyhez jutásról, mondván, ennek forrásai hiányoznak a költségvetésből. A szegregált oktatásról szólva azt mondta: szinte minden kistelepülésen van egy olyan intézmény, ahonnan a jobb módúak már elvitték gyermekeiket magasabb színvonalú iskolákba, és csak a romák maradtak. Még mindig mintegy félezer cigánytelep van az országban, ahol összesen 80-100 ezren élnek. Katasztrofálisnak nevezte a kisebbségi nyelvek használatához való jog érvényesülését az intézményekben, megoldásként azt vetette fel: a felsőoktatásban kellene tanítani ezen nyelveket.
MSZP: a jelentés átfogó képet ad a hivatal működéséről
Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, hogy a több mint 300 oldalas beszámoló átfogó képet ad a hivatal működéséről, a nemzetközi kapcsolatrendszeréről, és az alapjogok magyarországi helyzetéről, a konkrét ügyeket részletesen taglalja. Hozzátette: különös hangsúlyt kaptak a gyermekek, a nemzetiségek, a fogyatékkal élők és a leginkább veszélyeztetett csoportok jogai. Az oktatási ajánlások közül kiemelte a pedagógusok életpályáját érintő vizsgálatot. Üdvözlendő, hogy a kormány idegengyűlölő kampánya mellett felemelte hangját a biztos a menedékkérők emberi jogai védelmében. Meglepőnek tartotta azonban, hogy a menedékkérők tagállamok közötti áthelyezésére vonatkozó uniós határozattal összefüggésben kérte az Alkotmánybíróságot az alaptörvény értelmezésére. A megfogalmazott kérdések meglehetősen egybecsengenek a kormány kvótaellenes kampányával - jegyezte meg a szocialista politikus. Szólt arról, hogy az új ombudsmani struktúrával összefüggő kritikájukat továbbra is fenntartják.
Bangóné Borbély Ildikó felhívta az ombudsman figyelmét egy püspökladányi ügyre is. Egy 59 éves férfi eltűnt a karcagi kórházból, azóta életjelet nem adott magáról, a hozzátartozók szerint az intézmény a felelős. Kiemelte: ötödik hónapja semmit nem tudni arról, hová tűnt a beteg. A képviselő az ombudsmantól azt kérte, indítson vizsgálatot az ügyben.
Heringes Anita (MSZP) közölte, határozati javaslatot nyújtottak be a gyermek sérelmére elkövetett testi, lelki vagy szexuális bántalmazás hatékony megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről. Szerinte az elmúlt időszakban történt esetek miatt a kormánynak lépéseket kell tennie, ugyanis a gyermekvédelmi rendszert szétesett. Kifogásolta, hogy túlterheltek, alulfizetettek a szociális munkások, szerinte a munkaerőhiány még nagyobb ezen a területen, mint bárhol máshol. Elengedhetetlennek nevezte a gyermekvédelmi ellátás felülvizsgálatát.
Ombudsmani zárszó
Székely László, az alapvető jogok biztosa zárszavában rögzítette, hogy a gyermekotthonokban, így a kaposvári Zita-otthonban a kínzás elleni ENSZ-egyezmény alapján vizsgálódtak, több ezer oldalas protokoll alapján ellenőriztek. A vizsgálat eredménye egy pillanatfelvétel - mutatott rá. Az ombudsman elmondta azt is, akkor kér alkotmányértelmezést az Ab-tól, "ha valamit nem ért az alkotmányban". Eddig ez egyszer fordult elő - jegyezte meg, hozzátéve: szerinte az nem a jogállamiság kvantitatív mértéke, hányszor kér alaptörvény-értelmezést. Úgy fogalmazott: "önök engem az alapvető jogok biztosának választottak meg, nem Messiásnak, tehát a bölcsek köve nincs nálam, nem tudom, hogy milyen a jó kormányzás, nekem csak tükröt kell tartanom".
