A beteg csak ne keresgéljen online - manapság még mindig ez az általános orvosi vélekedés akkor, amikor arról van szó, árt vagy használ-e az orvos-beteg kapcsolatoknak, illetve magának az egészségügyi ellátásnak, ha a páciens betegségével kapcsolatban az internetről szerzett tudással felvértezve érkezik a rendelőbe. Pedig ezt egyre nehezebb meggátolni: a KSH adatai szerint a magyar háztartások 73 százaléka rendelkezik számítógéppel, és legalább kétharmaduk internet-hozzáféréssel is, a lakosság háromnegyede pedig rendszeres internethasználó.
Tény, hogy az internetelérés szélesedésével az utóbbi évtizedben megváltozott az emberek hozzáállása a gyógyításhoz, gyógyuláshoz. Ezt mi sem támasztja alá jobban, mint hogy a Google keresési ranglistáin az első helyeken vannak különböző betegségek tünetei, illetve az orvosi szakszókészlet is újabb szóval bővült: kiberchondria. Azokat az embereket mondják kiberchondernek, akik valamilyen vélt vagy valós betegséggel kapcsolatban már-már kényszeresen gyűjtenek mindenféle információt a neten ahelyett, hogy rögtön szakorvoshoz fordulnának.
Azt persze nem lehet állítani, hogy az internetes keresgélés az ördögtől való: számos előnye is lehet annak, ha a beteg hiteles orvosi portálokon tájékozódik tünetekről, betegségéről. Az internetes öndiagnosztika viszont veszélyes lehet abban az esetben, ha a gyógymódokat is az interneten keresi, és csak az ott olvasottakat alkalmazza a beteg, emiatt egyáltalán nem vagy csak késve megy orvoshoz, amikor már sokkal rosszabbul van. Ugyanakkor az interneten rákeresni minderre sokak számára vonzóbb megoldás, mint az időigényes és stresszes orvosi látogatások.
A Szinapszis Kft. nemrégiben végzett felmérése szerint a megkérdezettek 30 százaléka mindig utánanéz tüneteinek az interneten, a 36 és 55 év közöttiek ötöde pedig úgy nyilatkozott, ha megbetegszik, soha nem megy szakemberhez, úgyis tudja, az orvos mit javasolna. Rámutattak arra is, hogy az utóbbi években az okostelefonok, mobilalkalmazások is egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségügyi információszerzésben.
Azok a betegek számítanak nehéz esetnek, akik kritika nélkül elfogadnak mindent, amit az interneten olvasnak. Pedig nagyon sok téves adat kering, nem is beszélve a mindent gyógyító csodabogyókról és társairól szóló hirdetésekről. Szakemberek figyelmeztetnek: az internet tájékozódásra jó, az orvosi kezelést viszont semmilyen esetben sem helyettesíti. Az lenne az ideális, ha a beteg online keresgél, orvosával együtt állapítanák meg, mit lehet kezdeni a neten szerzett információkkal, milyen weblapok tekinthetők hiteles orvosi forrásnak.
