Az utóbbi években a korrupcióellenes harc rányomta bélyegét a román politikai életre. A politikai és közéleti korrupció megfékezésére létrehozott szerv, a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) félelmetes szereplővé vált. Mára már akár bővített kormányülést is lehet tartani a börtönökben, annyi volt miniszter és vezető politikus van rácsok mögött, a politikai élvonalban pedig alig akad szereplő, aki ellen ne folyt volna, vagy ne lenne folyamatban eljárás.
Épülőben az ügyészállam?
A DNA kezdeti népszerűsége azonban igencsak megcsappant, mert egyre többen vélik úgy, hogy a korrupcióellenes fellépés tulajdonképpen politikai leszámolást jelent. Egyesek szerint Románia máris ügyészállammá vált, vagy közel áll ahhoz, hogy az legyen, mások szerint a DNA lelkiismeretesen végzi a dolgát.
Csakhogy a látványos eredmények ellenére a tényleges korrupciós ügyek elsikkadnak – máig nem tudni, miért nem épülnek az autópályák, hová tűntek az infrastrukturális beruházásokra szánt pénzek, hová szivárognak el az uniós támogatások és egyebek – az elítélt állami és önkormányzati vezetők elleni vádak pedig egyre nevetségesebbek.
Tony Blair tiszteletdíja betett Pontának
Múlt héten Victor Ponta volt szociáldemokrata (PSD) pártelnök és miniszterelnök ellen indított újabb eljárást a DNA. Az ügyészség szerint azért, mert Ponta a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként 2012-ben befutó parlamenti helyet ígért pártja egyik politikusának egy 220 ezer eurós illegális pártfinanszírozás fejében. A pénz állítólag Tony Blair volt brit miniszterelnök tiszteletdíja volt, aki 2012-ben előadói szerepet vállalt egy PSD-közeli alapítvány konferenciáján. (Blair jótékonysági célra fordította az összeget.)
A Ponta elleni vádiratában szó szerint a következő szerepel: „A jelöltlista összeállításának a módszere súlyos kárt okoz a demokráciának, mert a közméltóságokat a nép kell, hogy válassza, a képviseleti elvek és a szakmai kompetenciák alapján”. Ez az indoklás azonban elég nagy felháborodást keltett politikai berkekben, olyanoknál is, akik nincsenek közelebbi kapcsolatban sem a PSD-vel, sem Pontával.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára például Facebook oldalán a következőképpen reagált: „Micsoda?! A DNA már abba is beleszól, hogy egy párt kit tesz a listájára?! És a demokráciára való hivatkozással egy párt elnökét azért zárhatnak be, mert aláír egy jelöltlistát, amit aztán a nép megválaszt?! A decemberi választás kiemelkedő tétje, hogy sikerül ebben az országban megőrizni a parlamenti demokráciát, vagy a látszat-demokrácia leple alatt az erőszakszervezetek diktatúrája következik”.
Liviu Dragnea, aki Ponta tavalyi lemondása után lett a PSD elnöke abbéli aggodalmának adott hangot, hogy „egyesek" választási célra, a PSD ellen akarják felhasználni az állami intézményeket”.
Kivételeznek a volt kormányfővel
Ponta ellen ez már a második eljárás, márciusban ugyanis okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség gyanújával állította bíróság elé a DNA. (Többek között azzal vádolják, hogy még civilként túl nagy bért kapott egy állami vállalattól, amelynek vezetőjét később kabinetfőnökének, majd miniszterének tette meg.)
Az új eljárás során múlt héten 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte a DNA a fiatal szociáldemokrata politikust, majd a legfelsőbb bíróság enyhített annak mértékén. A szombaton közzétett jogerős döntés nyomán Pontának immár szabad ügyéről a nyilvánosság előtt nyilatkoznia, és az országot is elhagyhatja, de továbbra sem viselhet fegyvert, nem veheti fel a kapcsolatot az ügy tanúival, és hetente kell jelentkeznie a rendőrségen.
A történetnek azonban igencsak politikai leszámolás szaga van. A PSD tavaly elfogadott etikai kódexe szerint ugyanis a párt nem támogathat olyan politikust, aki ellen - bármilyen bűncselekmény gyanújával - valamilyen kényszerintézkedést foganatosított az igazságszolgáltatás. Ez igencsak kellemetlen helyzetbe hozza a választások legnagyobb esélyesének tűnő PSD-t. A jelenlegi pártelnök máris jelezte, Ponta ott lesz a listán. Vagyis kivételezni fognak az exelnökkel, ahhoz, hogy indulhasson újabb képviselői mandátumért a decemberi választásokon.
A lakosság másképp látja
Nem véletlenül, hiszen Ponta a párt és egyben az ország legnépszerűbb politikusa. A lakosságot már nem igen befolyásolják a DNA eljárásai. (A júniusi helyhatósági választáson például Nagybánya polgármestere a rácsok mögött várta az eredményhirdetést, mégis több mint 70 százalékkal nyerte meg a voksolást.)
Jelenleg is látványosan zuhan Klaus Johannis és vele együtt a jobboldal népszerűsége Romániában. A legutóbb, július 25- augusztus 2 között végzett és augusztus 9-én közzétett felmérés szerint, amelyet az Avangarde közvélemény-kutató végzett, Johannis elnök bizalmi indexe 26 százalékkal, a tavaly augusztusi 61-ről 35 százalékra csökkent. Az államfő tavaly ilyenkor még toronymagasan az élen állt.
Ez azért rossz hír a jobboldal számára, mert az egykori nagyszebeni német polgármester 2014 decemberi meglepetés győzelme egyben a mögötte álló pártok támogatottságát is jelentősen megdobta, s mivel nincs más népszerű politikus a liberálisnak mondott néppárti táborban, Johannis népszerűségének csökkenése igencsak nehéz helyzetbe hozza a választásra készülő pártokat is.
A politikusok között Victor Ponta áll az élen, aki a tavaly augusztusi 38 százalékos népszerűségét 42-re növelte a körülötte zajló újabb korrupciós botrány közepette. A második helyen ugyancsak szociáldemokrata politikus áll, Gabrila Firea, Bukarest júniusban megválasztott polgármestere 41 százalékos népszerűséggel. Harmadik a szenátus elnöke, Calin Popescu-Tariceanu volt miniszterelnök, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) társelnöke, a PSD egyetlen megmaradt szövetségese.
A szakértői kormány nem futott be
A technokrata kormány miniszterelnöke, Dacian Ciolos a negyedik a lakossági preferenciákban, ő 34 százalékos támogatottságnak örvend. A jelenlegi kormányfőt szorosan követi két korábbi PSD-s miniszter - Ecaterina Andronescu oktatási és Nicolae Banicioiu volt egészségügyi tárcavezető 32 százalékkal. A román politikai mezőny fenegyereke, Traian Basescu ex-államfő és volt hajóskapitány – meglepetésre – csak a hetedik, de javuló népszerűségi mutatói azt jelzik, az örök harcos Basescut nem lehet leírni, vele még valószínűleg számolni kell Bukarestben. A volt államfő a tavalyi 21-ről 29 százalékra növelte támogatottságát.
A legrosszabb hír a tavaly még választási győzelemre készülő legnagyobb jobboldali erőnek, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), hogy két társelnöke, Vasile Blaga (22) és Alina Gorghiu (19) csupán a 8. illetve 9.
A pártok versenyében a júniusi helyhatósági választásokon is kirajzolódó erőviszonyok kezdenek megrögzülni. A PSD nagy fölénnyel vezet, 38 százalékkal, a PNL 29 százalékon áll. Harmadik Tariceanu formációja, az ALDE 7 százalékkal, és Basescu új pártja, a Népi Mozgalom Párt (PMP) is egyelőre biztos befutónak látszik 6 százalékos támogatottságával.
Amennyiben nem változnak az erőviszonyok, az új román parlament lehet, hogy csupán 4 pártból fog állni, az RMDSZ helyzete ugyanis igencsak labilis. Az Avantgarde felmérés szerint ugyan még épp elérné az öt százalékos küszöböt, de ez nyilván nagymértékben függ majd a választási részvételtől.
A demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom szertefoszlását jelzi, hogy az intézmények között a legtöbben a tűzoltókban (89) és a hadseregben (83 százalék) bíznak.
