Temették tegnap a közép- és dél-európai energiaügyi miniszterek Budapesten a nagy földgázvezeték-építési terveket. Ennek részeként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter társaival aláírta a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó 179 millió eurós támogatási szerződését. Ez az egyik első jele annak, hogy az érintett országok a megaberuházások helyett a meglévő hálózat felhasználásával, fejlesztésével oldanák egyebek mellett az egyoldalú orosz energiafüggést. A miniszter a hét végi horvát választások után az Adria vezeték kétirányúsításának felgyorsítását reméli.
A magyarországi és romániai vezetékrendszerek összekapcsolásával Magyarország rácsatlakozhat a déli gázfolyosóra, így a Dél-Európába szállított azeri – és később esetleg közép-ázsiai – földgázhoz is hozzájuthat.
Ez az észak-déli infrastruktúra kulcsfontosságú Magyarország számára, és a hiánya súlyos energiabiztonsági és nemzetbiztonsági kockázatot jelent a közép-európai országok számára – szögezte le a külügyminiszter. Miguel Arias Canete, az Európai Bizottság (EB) energiaügyi biztosa sürgette a horvátországi Krk-szigeti cseppfolyósgáz (LNG)-terminál megépítését, ami szintén jelentősen átrajzolhatja a magyar energiaimport térképét.
Valójában mára megszűnt a magyar földgázfüggés Oroszországtól - jelentette ki Mártha Imre, az MVM Magyar Villamosművek Zrt. volt vezetője az Index-nek adott interjújában. Ezzel egyetért Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója is, ám hozzátette, hogy a politika azonban még nem értékelte át a korábbi évek energiapolitikai szempontjait. Például nem vették figyelembe a nem hagyományos szénhidrogén - palaolaj, palagáz - kitermelés drámai növekedését elsősorban az USA-ban és Kanadában. Ráadásul az elmúlt 10 évben a megújulóenergia-termelésben is óriási technikai, technológiai fejlődés ment végbe. A kőolajtermelő országokat tömörítő szervezet, az OPEC korábbi zsarolási potenciálja, az árak tetszőleges mozgatásának kiváltásága végleg eltűnni látszik. Ezen az OPEC oroszokkal kötött egyezsége sem változtat. Akár közép és hosszabb távon is 40-50 dollár környékén beragadhat a kőolaj hordónkénti ára és a földgáz jelentős drágulására sem lehet számítani. Tovább gyengíti a hagyományos nagy kitermelők helyzetét, hogy a palaolaj és -gáz megjelenésével, valamint a kereslet érdemi csökkenése miatt változtak a szénhidrogén-tartalék becslések is. A kőolaj- és földgázkészletek kimerülésének 50-70 évre becsült határidejét a szakemberek mára 200 év fölé tolták ki - ismertette a energiapiaci fejleményeket Hegedüs Miklós.
Nagy kapacitású földgázvezetékre (mint Déli Áramlat) már csak azért sincs szüksége Magyarországnak, mert néhány év alatt a hazai földgázfelhasználás évi 15 milliárd köbméterről 8,5 milliárd köbméterre zsugorodott, ami akár 8 milliárd alá is csökkenhet. A villamos energia termeléshez használt földgáz mennyisége pedig a felére zuhant.
Mártha az interjúban elmondta, nem volt jó döntés, hogy az állam 2013-ban 280 milliárd forintért megvásárolta az E.On-tól a gáztárolókat, Hegedűs Miklós ehhez hozzátette, a tározók kihasználtsága csúcsidőszakban sem haladja meg a 40-50 százalékot. A gazdaságkutató szerint fölösleges pénzkidobás volt az azóta is kihasználatlan északi vezeték megépítése Szlovákiával. Paks 2 építését pedig 10 évvel is el lehetne halasztani, hiszen 2032-ig van működési engedélye a jelenlegi blokkoknak és időközben egyértelműbbé válhatnak az energia termelési trendek.
A piacra kellene bízni, hol, mikor, milyen erőművet épít és a politikának nem szabadna rátelepedni erre az ágazatra - vélte Hegedűs Miklós.
