Négy területen kell eljutni oda, hogy a nemzeti tőke minél jelentősebb legyen, a média, a bankszektor, az energiaszektor és a kiskereskedelem területén, és az utóbbit leszámítva rendben van a helyzet - mondta Orbán Viktor a lengyelországi krynicai V4 gazdasági fórumon. A kormányfő kifejtette nem szabad elveszíteni az öntudatot a nemzetgazdaság működtetésekor, fontos cél a nemzeti befolyás a kulcságazatokban. A gazdasági patriotizmusról pedig úgy szólt: a nemzetközi tőke képviselői azzal érvelnek, hogy a pénznek nincs szaga, ami igaz, "de a gazdájának van", s minél erősebbek a hagyományos identitások, annál sikeresebbek leszünk az előttünk álló években. Orbánnak annyiban igaza volt, hogy az általa említett négy ágazatból háromban "rendben van a helyzet" - legalábbis a Fidesz szempontjából.
A Simicska Lajossal való összetűzése után Orbán és a Fidesz egy időre elveszítette baráti médiabirodalmát, ám a hiány csak időleges volt, az egykori pártpénztárnok médiumainak javát sikerült pótolnia a kormányzatnak. Volt olyan Simicska-orgánum is, amelyet nem pótolni kellett, hanem kiszorítani a piacról: a Metropol ingyenes napilapot például a nyáron túrta ki a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Modern Media Group Zrt. (MMG) Lokálja a közterületekről.
A BKV azért nem hosszabbította meg Simicskáék terjesztési szerződését, mert kifogásolták, hogy a Metropol annak idején nem nyílt pályázat útján kapta meg a terjesztési jogot - ám mint később kiderült, Habonyék sem. Az ingyenes napilap metró- és villamosmegállókban való terjesztéséért a BKV havi 4,3 millió forintot kap bérleti díjként.
A budapesti közlekedési vállalat mellett a MÁV területein is szórják a Lokált, amely ezért cserébe hat hónapra 3,3 millió forintnyi hirdetési felületet kapott az MMG-től. Nem a MÁV az első állami cég, amely a Lokálban hirdet: a Szerencsejáték Zrt. például áprilistól év végéig bruttó 486 milliót fizet 108 hirdetésért. A Lokál egy évvel ezelőtti indulása óta direkt módon, reklámszerződés keretében 1,5 milliárd forintnyi közpénzhez juthatott. Így kimondható, hogy Habony lapjának működését az állam fizeti: egyes számítások szerint a naponta 150 ezer példányban kiosztott Lokál fenntartása évente másfél milliárdba kerül. Az állami reklámok jól profitáltak az MMG-nek: a cégadatok szerint a miniszterelnök személyes főtanácsadójának és Győri Tibor egykori államtitkárnak a közös cége 2015-ben 800 millió forintos bevétel mellett 200 milliós nyereséget termelt. Lázár János kancelláriaminiszter kérdésünkre egy Kormányinfón leszögezte: a Habony lapjában megjelenő állami hirdetésekről nem a kormány döntött, ügynökségeket bíztak meg a feladattal.
A kormánypártiból kormánykritikussá lett Magyar Nemzetet a Napi Gazdasággal pótolták. A gazdasági napilapot Magyar Időkké keresztelték át, Liszkay Gábor, a Simicskához kötődő Magyar Nemzet volt főszerkesztője és volt résztulajdonosa a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-től vette meg a Napi Gazdaság napilapot kiadó kft. száz százalékos üzletrészét. A lap főszerkesztőjévé ekkor nevezték ki Csermely Pétert, a Magyar Nemzet volt főszerkesztő-helyettesét. Közölték, az új vezetés célja, hogy az újság eddigi erős gazdasági jellegének megőrzése mellett a következő hónapokban jelentékeny társadalmi, közéleti, politikai és kulturális tartalommal bővítse ki a lapot.
A lappiac mellett a tévés szegmensből is igen nagy falatot haraptak ki a kormányzati körök azzal, hogy Andy Vajna év elején megvásárolta a TV2-csoportot. A filmügyi kormánybiztosnak mindehhez 6,7 milliárd forintos hitelt biztosított az állami tulajdonú Eximbank, s később további egymilliárdot kapott kölcsön a csatorna működtetésére. Vajna nem tétlenkedett, új csatornákat indított, s megszerezte az angol labdarúgó bajnokság közvetítési jogait is, ami önmagában legalább 300 millióba kerül évente. A Tények hírigazgatójának Kökény-Szalai Vivient nevezte ki, aki korábban nem látott el ilyen feladatot, csak bulvárlapoknál dolgozott. Ennek megfelelően a hírműsor szerkesztési szemlélete is igencsak megváltozott, a "bulvárosított híradó" több kormánykritikus közéleti szereplőről is lejárató anyagot közölt.
A kormányzat igencsak szeretheti Vajnát, hogy még azt is elnézi neki, külföldre viszi a "nemzeti tőkét". A nyáron derült ki ugyanis, a román médiahatóság engedélyezte, hogy a kormánybiztos három meglévő és öt tervezett tévéadója Romániából sugározzon műsort. A Chili TV, az Izaura TV, a Joy TV, a Kiwi TV, a Mozi+, a Prime, a Super TV2 és a Zenebutik bejegyzését Vajna Romániában alapított cége, a S.C. CEE Broadcasting Co. Srl. kérvényezte. Mindezzel a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) 80-160 millió forintos befizetéstől esik el éves szinten. Vajna román cége, minimum 7,1 millió euró (2,2 milliárd forint) bevételre számít a romániai csatornáknál, az ezek után fizetendő adó is a román államkincstárat gazdagítja majd. Annak ellenére, hogy az állam rosszul jár Vajna költözésével, Lázár azt mondta az üggyel kapcsolatban, hogy a kormány nem kívánja kommentálni, mivel ez "piaci kérdés".
A hatalom sajtó feletti uralmát szolgálja a köztelevízió is, amely 80 milliárdból gazdálkodik, az M1 csatornát hírtévévé alakították át, amelynek egyperces hírblokkjai a futball Eb és az olimpia alatt feltűntek a sportadóként működtetett M4-en is. A kormányzati agymosás szinte teljes. AQ médiában működik a nemzeti tőke.
