Az eseményt 1988 előtt "Fáklyás Játékoknak" hívták, és nem volt kötelező az olimpia helyszínén megrendezni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) megállapodása után 1988-tól nevezik az eseményt paralimpiának, és azóta mindig az olimpia helyszínén bonyolítják le - a téli játékok esetében 1992-től.
Rióban 165 ország - Oroszországot az államilag irányított doppingolás gyanúja miatt kizárták - több mint 4000 sportolója verseng majd 22 sportágban, a parakajak és a triatlon először szerepel majd a programban.
Az előkészületek messze nem zajlottak zökkenőmentesen, a szervezőbizottság jelentős pénzhiánnyal küzdött, részben azért, mert a központi forrásból nem kapta meg a remélt összeget és a 2,4 millió jegynek is csak csekély százalékát értékesítették – az üres lelátókat iskolásokkal próbálják megtölteni, több tízezer kisdiák kapott ingyen belépőt a versenyekre. A paralimpia népszerűsítése kudarcot vallott, felmérések szerint még a riói lakosok többsége sem tudja, hogy az olimpia után paralimpia is zajlik a városukban.
Sir Philip Craven, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) elnöke korábban bejelentette, hogy bár csökkentik a költségvetést, a tervek szerint mind a 22 sportágban megrendezik a riói versenyeket. Csökkentik a személyzet és az önkéntesek létszámát, a közlekedésre fordítandó összeget, és bezárnak néhány médiaközpontot is.
Brazília hónapok óta súlyos gazdasági és belpolitikai válsággal küzd, Craven szerint most teljesen mások a körülmények az országban, mint voltak 2009-ben, amikor Rio elnyerte a rendezés jogát. Az IPC elnöke elárulta, öt héttel a paralimpia rajtja előtt értesült az IPC arról, hogy elfogyott a pénz, az olimpia rendezésére elköltötték a házigazdák a paralimpiára tervezett összeget is.
„Tudtuk, hogy vannak gondok, de ekkora nehézségre nem számítottunk – hangsúlyozta az IPC vezetője. – Még soha nem volt ilyen nehéz helyzetben a paralimpiai mozgalom.”
A helyzetet a brazil kormány oldotta meg, amely 68 millió eurós gyorssegélyt nyújtott a szervezőknek.
A paralimpiát több mint száz országban közvetítik majd - így Magyarországon is, ahol az M4 Sporton és az M5 csatornán lesznek láthatók a versenyek.
Kerekes székes amerikai sportolók a parketten – mostantól övék a pálya Rióban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEXANDRE LOUREIRO
Nem kegyelmezett az IPC
Az Oroszországot sújtó doppingbotrány elérte a parasportot is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a sportági szövetségekre bízta, hogyan döntenek, miután bizonyítást nyert, hogy az orosz sportolókat állami támogatással doppingolták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el.
Az IPC külön vizsgálatot rendelt el, ám amikor kiderült, hogy 43 orosz parasportoló pozitív teszteredményét próbálták eltitkolni az országban, az összes orosz parasportolót kizárta a játékokról. Az oroszok a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordultak, amely azonban helyben hagyta a kizáró határozatot. Összesen 267 orosz parasportoló maradt le a döntés következtében a riói nyári játékokról.
A kizárt versenyzők kvótáit az IPC szétosztotta a tagországai között, amiből Magyarország is profitált: Mató Gyula kerekesszékes vívó, illetve Mezei Katalin és Sztanó Gyula erőemelők jutottak így kvótához.
Mint az olimpián
A kvalifikációs és doppingszabályok a paralimpián pont olyan szigorúak, mint az olimpián. A válogatott parasportolóknak is holléti nyilvántartást kell vezetniük, hetekre előre meg kell adniuk a Magyar Antidopping Csoportnak, hogy mikor, hol tartózkodnak. A tiltott szerek listája megegyezik az olimpikonokéval és az ellenőrzések szigora között sincs különbség.
A 2012-es londoni nyári paralimpia előtt a magyar indulókat kötelezte a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB), hogy részt vegyenek a MACS doppingellenes tanfolyamán, és csak az utazhatott el a játékokra, aki sikeres vizsgát tett a doppingszabályokból.
A paralimpiai részvételi jogot sportágaktól függően előre kijelölt kvalifikációs versenyeken, a világranglistán elfoglalt helyezés alapján vagy előre meghatározott paralimpiai szintek teljesítésével lehet megszerezni.
Bár a sok sérültségi kategória miatt egy-egy kategóriában kevesebb a résztvevő, mint az olimpián, például asztaliteniszben, cselgáncsban egy nyert mérkőzéssel már pontszerző lesz valaki, de a paralimpiára vezető út pont ezekben a sportágakban nagyon nehéz, ugyanis 2016 tavaszán lezárják a világranglistát, és csak a legjobbak – kategóriánként 8-10-en - vehetnek részt a paralimpián. A két paralimpia között a versenyeken szinte nem lehet hibázni, egy rosszabbul sikerült viadal után ugyanis annyira visszacsúszhat a rangsorban valaki, hogy többet nem tud visszakapaszkodni a legjobbak közé.
Kategorizálás
A parasportolókat sérültségük mértékétől függően különböző kategóriákba sorolják. A kategorizációs szabályok folyamatosan változnak, az a cél, hogy minél igazságosabb eredmények szülessenek, lehetőleg azonos sérültségi fokozatú sportolók versenyezzenek egymással. A sérültségi kategóriák száma sportáganként változik: az úszóknál például 14, az asztaliteniszezőknél 11 kategória létezik, míg a kerekesszékes vívóknál csak kettő.
Sir Craven, az IPC elnökeFOTÓ: EP/GETTY/FRANCOIS NEL
A kategorizálást minden alkalommal egy nemzetközi orvoscsoport végzi, a parasportolóknak az első hivatalos nemzetközi versenyük előtt kell részt venniük a kategorizációs vizsgálaton, ilyenkor az orvosi papírjaik tanulmányozása mellett megnézik őket sportolás közben is. Ha valaki kap egy nemzetközi kategóriát, akkor ezt akkor vizsgálják később felül, ha az ellenfelek ezt kérik vagy a sportoló jelenti be ezt az igényét. Utóbbi akkor következik be, ha valakinek az állapota egy sérülés vagy betegség következtében jelentősen romlik. A kategóriák alkalmával minél alacsonyabb valakinek a száma, annál súlyosabb a sérültségi foka.
Riói magyar (arany)remények
A magyar csapat Londonban négy évvel ezelőtt általános meglepetésre két arany- mellett hat-hat ezüst- és bronzérmet szerzett. A célkitűzés 8-10 érem volt, de a sportolók önmagukat múlták felül. Az összes londoni érmes ott lesz Rióban is, de a körülmények mások. A két aranyérmes, Sors Tamás úszó és Pálos Péter asztaliteniszező is több sérüléssel bajlódott az elmúlt években. Sors London után hónapokig az uszoda közelébe sem ment, és az elmúlt paralimpiai ciklusban fő számában, 100 m pillangón nem nyert sem világ-, sem Európa-bajnokságot és a világcsúcsát is megjavították.
Pálos tavaly térdműtéten esett át, és amíg London előtt még játszmát is alig veszített, és mindenhol nyert, ahol rajthoz állt, a riói paralimpiát megelőző egy évben nem tudott egyetlen versenyen sem győzni. Ennek ellenére mindketten továbbra is a világ élvonalába tartoznak, joggal lehet bízni abban, hogy sikerül érmet szerezniük.
Szintén éremesélyesek a kerekesszékes vívók, akik három ezüsttel és két bronzzal zárták a londoni paralimpiát. Az oroszok kizárása után egy komoly rivális kiesett, így joggal reménykednek abban, hogy sikerül megismételniük londoni szereplésüket.
A látássérült cselgáncsozók versengésében Szabó Nikolett világbajnokként érkezik Rióba, a 2004-es athéni és a 2012-es londoni játékokon is harmadik volt, a két paralimpia között Pekingben Achilles-ínsérüléssel vállalta az indulást és ötödik lett.
Dani Gyöngyi hatszoros paralimpiai ezüstérmes kerekesszékes vívó. A sportolónő 1991-ben tizenhat évesen problémás fiatalnak számított, többször napokra is eltűnt otthonról. Egy házibuliban – ahol összeveszett a barátjával – annyira kilátástalannak érezte az életét, hogy öngyilkossági szándékkal leugrott a negyedik emeletről. Az ugrást túlélte, de élete végéig kerekesszékbe kényszerült. Felépülése után a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségében (MEOSZ) kezdett el dolgozni, a kerekesszékes vívással Szekeres Pálnak köszönhetően ismerkedett meg.
A 2012-es londoni paralimpia előtt 2011. volt élete egyik legnehezebb éve, tavasszal elveszítette a férjét, aki szintén kerekesszékes volt. A tragédia után három hónappal a sheffieldi Európa-bajnokságon minden számot megnyert, amelyben elindult. A londoni paralimpián három ezüstöt szerzett, ezzel már hat második helye van a nyári játékokon. Az azóta eltelt négy éve a boldogságról szólt: új párt talált és 2014-ben megszületett a kisfia, Kristóf, aki teljessé teszi az életét.
Vereczkei Zsolt a magyar csapat egyik legrutinosabb és legeredményesebb tagja. Első paralimpiáján, 1992-ben aranyérmes lett az 50 méteres hátúszásban. Azóta minden nyári játékon érmet szerzett ebben a számban ami egyedülálló a világon: 1996-ban és 2000-ben is nyert, utána háromszor lett bronzérmes.
Az ő életútja sem volt egyszerű: a sportoló karok nélkül született, amikor a szülei meglátták, nem vitték haza a kórházból, így apácákhoz került, ők nevelték, a mai napig is velük lakik. A bajai sportoló civilként szülő- és lakóhelyén a kórházban dolgozik telefonközpontosként. A pekingi és a londoni játékok után is úgy tervezte, hogy visszavonul, de mindkétszer a folytatás mellett döntött, és Rióra is sikerült teljesítenie a paralimpiai A szintet.
Gurisatti Gyula világbajnok tájékozódási búvárúszó és sikeres edző volt, amikor 1999-ben szörnyű baleset érte. Az egyik edzésre készült, amikor a közelében felrobbant az oxigénpalack és a sportember elveszítette mindkét lábát. A balesetért felelős személy 1 év tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Gurisatti nem tudott elszakadni a sporttól és sportlövő lett, a világ legjobbjai közé küzdötte fel magát. Bár sem a pekingi, sem a londoni paralimpián nem jutott be a nyolcas döntőbe, a játékok közötti időszakban folyamatosan ott volt a világranglistán a legjobb hat között.
Változások az MPB-ben
Zaklatott év volt a tavalyi a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) életében: májusban robbant ki a végtörlesztési botrány, amelynek végén Gömöri Zsolt, az MPB akkori elnöke lemondott és helyét Szabó László vette át. A váltásra azért került sor, mert az MPB elnöksége 2012-ben Deutsch Tamás MPB-alelnök javaslatára a szervezet előző évben termelt nyereségéből négy munkatárs hitelének végtörlesztéséhez járult hozzá.
A közvéleményt az háborította fel, hogy az MPB elnöke is munkavállalói státuszban dolgozott az MPB-nél és hárommillió forintot vett fel lakáshitele törlesztésére. Gömöri azzal érvelt, hogy a sportigazgatói feladatokat is ellátja, napi 10-12 órát dolgozik az MPB-ben, ezért jogosan veszi fel a fizetését. A közfelháborodás hatására a felvett hárommillió forintot visszafizette és lemondott. A lemondását szorgalmazók sikkasztás hűtlen kezelés miatt feljelentették.
Az ügyészség több mint egy elteltével a hűtlen kezelés vádját ejtette, a sikkasztás ügyében vádemelési javaslatot tett, Gömöri Zsolt ártatlannak vallja magát. Szabó László a 2000-es évek elején Deutsch Tamás akkori sportminiszter helyettese volt. Az új MPB-vezetés tagja lett Tatár András sportigazgató, aki szintén a Deutsch által vezetett minisztériumban dolgozott.