MOB;Kovács Tamás;korábbi sportigazgató;főállású elnök;

A sportolók, akik sikeresek voltak Rióban, nincsenek sokan… FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

- Főállású elnököt a MOB élére

Főállású, nemzetközileg ismert és elismert elnök kell a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) élére és olyan vezetői garnitúra, amely alázattal végzi a munkáját. A MOB korábbi sportigazgatója szerint működő szakmai programok nélkül nem lesz sikeres a magyar sport, a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia rendezése – eredményes kandidálás esetén – pedig csak akkor lehet sikeres, ha a házigazdák erős csapattal vesznek részt, erre azonban a jelenlegi körülmények között Magyarországnak nincs esélye.

- Ön 2008-ban a pekingi olimpia után utazási irodának nevezte a MOB-ot, kifogásolta, hogy nagyon szűk a mozgástere a szervezetnek, és nincsenek szakmai feladatai, illetve szerette volna, ha a magyar sport finanszírozása egy csatornán történik.

- Ez így volt, mára mindez meg is valósult, mégsem működik úgy a rendszer, ahogy kellene. Hiányoznak a megfelelő szakemberek, nincs kontroll sem. A MOB-ban jelenleg huszonegyen végzik azt a munkát, amit én Medvegy Ivánnal csináltam. A feladatok száma azóta persze nőtt, sokkal többet kell adminisztrálni is, de sajnos a minőségi szakemberek hiányoznak a MOB-ból. Egyébként valamilyen szinten most is utazási iroda a MOB, legalábbis van olyan vezetője, aki ezt gondolja.

- Ki az?

- Nem lényeges a személye, a jelenség nagyon káros. Akik benne vannak a sportban, tudják kire gondoltam.

- Ha egy szervezet nem működik jól, akkor ez minősíti a vezető munkáját.

- Így van. A MOB-ot csak főállású elnök vezetheti. Annyira sok és szerteágazó a feladat, hogy ezek végrehajtatása teljes embert igényel, aki reggeltől estig jelen van, mindenről tud és mindenre odafigyel. Ezt nem lehet heti egy vagy két nap munkával elvégezni, főleg akkor nem, ha nincsenek meg a megfelelő munkatársak.

- Ön Schmitt Pál idején volt sportigazgató, akinek lehetséges visszatérése megosztja a közvéleményt a plágiumügy miatt.

- A közvélemény valóban megosztott ebben a kérdésben, a sportvilág azonban visszavárja őt. Mindene volt az olimpiai mozgalom, mindenről tudott, mindenkit ismert, a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat nem lehet sikeres, ha nem használjuk ki azt az óriási lehetőséget, amit Schmitt Pál kapcsolatrendszere és nemzetközi elismertsége jelent. Nincs még egy magyar sportvezető, akit csak megközelítőleg annyian szeretnének és tisztelnének külföldön, mint őt.

- Mi a gond a MOB mostani vezetőivel?

- A legnagyobb problémát ott látom, hogy hiányzik belőlük az alázat, a tisztelet az olimpiai mozgalom és eszme iránt. Hibás gondolat azt hinni, hogy minden olimpiai bajnok jó sportvezető is lesz. A gyakorlatban láthatjuk, hogy ez nincs így. A riói szereplést is a helyén kell kezelni.

- Amiről azt hangoztatja a MOB, hogy a nyolc aranyérem egy sikertörténet.

- A nyolc arany csodálatos eredmény, ezzel egyetértek, és az is fantasztikus, hogy tizenkettedikek lettünk a nemzetek rangsorában, de meg kell nézni, mi van emögött. Hosszú Katinka és Kozák Danuta három-három aranyat nyertek, mindketten kiszakadtak az itthoni közegből, saját útjukat járták a felkészülés során, eltértek a megszokott és elvárt módszerektől. És mi van a nyolc arany mögött? A férfi kajakosok nem értek el semmit, az úszóknál London óta egyetlen fiatal, Kenderesi Tamás robbant be a nemzetközi élvonalba, de az egész olimpiai csapatban nem tűnt fel másik fiatal Rióban. Itthon mégis azt hisszük, működik az utánpótlás nevelését célzó Héraklész-program. A vívók két aranyat és egy ezüstöt szereztek, de az átlagéletkoruk 35 év, náluk sem látni a feltörekvő fiatalokat. Utoljára 1928-ban fordult elő, hogy csak tíz pontszerzőnk volt a nyári játékokon. És ez a fajta eredménytelenség arra vezethető vissza, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer nem működik, vagyis ez sem. Nagyon komoly és őszinte elemzésre lenne szükség. Erre viszont sajnos nem látom a szándékot.

- Mennyi esélyt lát a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat sikerére?

- Ezt nem tudom megítélni. Azt viszont tudom, hogy egy olimpiát és paralimpiát csak akkor lehet jól és sikeresen megrendezni, ha van egy erős hazai csapat. A britek London előtt nyolc évvel Athénben 30 érmet nyertek, amikor házigazdák voltak, akkor 65-öt, Rióban 67-et. Nálunk sajnos nem látszódnak egy ilyen erős csapat körvonalai, és ezt óriási bajnak tartom.

- Beszélgetésünk során többször hangzott el a paralimpia 2024-gyel összefüggésben, mint a pályázatot előkészítő kommunikációjában.

- Sajnos ez így van, méltatlanul háttérbe szorítják a parasportolókat mindenhol, és ez így van a pályázat előkészítése során is. Milliárdok vannak a magyar sportban, a rendelkezésre álló kerethez képest elenyésző összeggel rendbe lehetne tenni a fogyatékosok sportjának anyagi hátterét, de erre sincs szándék. Pedig minden fogyatékkal élő sportoló igazi hős, vannak olyanok, akiknek a sérültségi foka miatt az edzésekre eljutás is minden alkalommal egy igazi sportteljesítmény! És azt is látni kell: egy erős paralimpiai pályázat nélkül semmi esély nincs a 2024-es rendezési jog elnyerésére.

Sikeres vezető, sikeres versenyző
Kovács Tamás kardozóként három olimpián vett részt, 1968-ban Mexikóvárosban és 1972-ben Münchenben tagja volt a bronzérmes csapatnak (utóbbin egyéniben hatodik lett), felnőtt világbajnokságon egy arany-, négy ezüst- és három bronzérmet szerzett.
Versenybíróként 1978-85 között a világ legjobbja volt a Nemzetközi Vívó Szövetség döntése szerint.
A magyar válogatottnak tizennégy évig volt kapitánya (1986-2000), versenyzői olimpián három-három aranyat és ezüstöt, négy bronzot gyűjtöttek, világbajnokságokon 15 arany, 9 ezüst, 16 bronz a mérleg.

Kevesebb mint egy nap alatt elfogytak az időpontok Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című film rendhagyó, premier előtti lakásvetítéseire. A vetítésekre nemcsak Budapestről, de vidékről, sőt, Chicagóból, Berlinből és Kolozsvárról is érkeztek megkeresések.