A lombardiai Comóban jártunk, ahol számos remek épület és a gyönyörű táj mellett két magyar vonatkozással is találkoztunk. Az egyik a II. világháború alatti ellenállás emlékműve – a bonyolult építmény leírását meg sem próbálom, csak azt mesélem el, hogy nagy, talán 3x4 méteres acéllapokon a résztvevők kézírásos mondatai olvashatók, domború betűkkel, számos európai nyelven. Az egyik lemez tetején ez áll: Most is azt gondolom, hogy érdemes volt - Pista (István) Pataki. Egy olasz nyelvű tábláról az is kiderül, hogy ez az a Pataki István, akit 1944-ben Sopronkőhidán kivégeztek, s akinek kőbányai terét elvette, mellszobrát 2013-ban áthelyezte a hálás magyar utókor – mivel kommunista volt. Az alkotás ma Pataki kőbányai, Bihari utca 10. alatti lakóháza előtt áll. A közelben, szintén a Comói tó partján egy méteres követ fedeztünk fel, szinte véletlenül. Ezen egy olasz nyelvű szöveg áll, amely magyarul így hangzik: az alábbi olasz szöveg áll: Girogio Perlasca, 1910-1992, egy igaz ember, aki Magyarország földjén önfeláldozó hősiességgel számtalan életet mentett meg a holokauszt idején". Eszembe jutott: Perlascának áll ugyan egy mellszobra Pesten, a Bródy Sándor utcai Olasz Intézet előtt, a feliratból azonban csak a szobrász és a felállító intézmények neve derül ki, ám az nem, hogy miért is tiszteljük, miért kapott szobrot. A szöveg azóta sem bővült – minek is? Orbán birodalmában csak egyféle múlt lehet.
