szigorítás;állatkínzás;Igazságügyi Minisztérium;állatvédők;új törvénytervezet;

Illusztráció: Thinkstock

- Állatkínzás - Öt év börtönre emelhetik a büntetést

Újabb egyeztetés kezdődik ősszel az Igazságügyi Minisztérium és az állatvédők között az állatkínzás szigorúbb szankcionálásáról: az eddigi kétéves börtönbüntetésről háromra, különös kegyetlenséggel elkövetett állatkínzás esetén öt évre emelhetik majd a büntetést. A törvénytervezet egyúttal nagyobb védelemben részesítené az állatokat – írja a Magyar Nemzet.

Készül az új törvénytervezet, ami a jövőben nagyobb védelmet biztosítana az állatoknak. Jelenleg a Büntető törvénykönyv szerint az állatkínzásért kiszabható büntetés felső határa 2 év, minősített esetben 3 év szabadságvesztés. A javaslat az állatkínzást legfeljebb 3 évig, minősített esetben 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná.

A szigorítás nem minden esetben elrettentő erejű. Bilkei Pál kriminálpszichológus a lap kérdésére azt mondta, azok az emberek, akik bántalmaznak egy állatot, sokszor csak akkor fogják fel a tettük súlyát, amikor a bíróság előtt állnak. Ezeket a személyeket jellemzően rengeteg kudarcélmény érte, és sokszor egyfajta megtorlásként fordulnak szembe a legvédtelenebbekkel, például a házi állatokkal – mondta a szakember.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága sajtóosztálya közlése szerint állatkínzás bűncselekménye miatt jelenleg 15-en töltik jogerős büntetésüket, de 73 olyan fogvatartott van (köztük lehetnek előzetes letartóztatásban lévők is), akiknek egyéb bűncselekményeik között szerepel az állatkínzás is.

 Sokkoló esetek
  • Májusban egy brutálisan agyonvert gólya esete borzolta a kedélyeket: az állatot megrázta az áram Jászapátiban, majd két 15 éves eltörte a lábait, szétzúzta a fejét.
  • Alig egy héttel ezután egy vemhes őzsutát üldöztek a krosszmotorosok Pilisen.
  • Kőbányán, az Újhegyi lakótelep közelében lévő tóparton brutális módon végeztek egy vadkacsával: az állatot gázspray-vel – dezodorral vagy hajlakkal – felgyújtották, majd halálos sebeivel magára hagyták.
  • Júniusban focilabdának használtak, rugdostak, dobáltak 5-6 éves gyerekek egy kölyökkutyát Kazincbarcikán. A bántalmazás az állat életébe került.
  • Július végén felgyújtottak egy sünt a XIII. kerületben.
  • A napokban Sárospatak déli részén található Apróhomokon két kutyát lőttek agyon sörétes puskával, a tetemek orrait pedig levágták, amely a levadászás tipikus jele.

Emlékezetes, február végén több ezer ember tüntetett a Parlament előtt az állatok kínzása ellen, illetve az állatvédelmi törvények szigorításáért, miután nyilvánosságra került egy videofelvétel, amelyen egy fiatalember agyonvert egy kiskutyát. Az állatvédők akkor egy törvénymódosító javaslatot is készítettek. E szerint az állatkínzásért járó büntetési tételeket megemelné és vétség helyett bűntetté minősítené az állatok kínzását, bántalmazását.

Márciusban az igazságügyi bizottság Fidesz-KDNP-s többsége elutasította a szocialisták azon törvényjavaslatát, mely megemelné az állatkínzásért járó büntetési tételeket. A szaktárca akkor ígéretet tett, konzultációt kezdeményez az állatvédő szervezetekkel a szabályozásról.

Nem tettek vallomást a deteki állatkínzók
Bár a nyomozati szakban beismerték, a tegnap az Encsi Járásbíróságon megkezdődött tárgyaláson azonban nem tett vallomást az a két állatkínzó, akik 2015 júliusában halálra vertek egy kutyát. Az elkövetők azzal védekeztek, hogy a kiskutyát az árokban találták, mert elütötte egy autó és azért verték agyon, hogy ne szenvedjen.
A vádlottak tavaly júliusban Beret és Detek között az út menti árokban fedezték fel a kistestű kutyát, aki mozgásában erősen korlátozott volt, de nem volt életveszélyes állapotban. Elhatározták, hogy agyonverik az állatot, ezért egy közeli kis hídhoz a nádasba vitték, hogy mások ne láthassák cselekményüket.
Egyértelmű volt, hogy nem segíteni akarnak az állaton, hanem el akarják pusztítani - áll a vádiratban. A patakparton a fiatalkorú vádlott egy szerszámnyéllel kétszer ütötte meg nagy erővel a földön fekvő kutyát. Az állat nem múlt ki azonnal, próbált az életéért küzdeni, de végül elpusztult. Az elkövetők a cselekményt videóra vették, majd feltöltötték az internetre.
A vádirat a fiatalkorú vádlottal szemben javító intézeti nevelést, felnőtt korú társa esetében, aki bűnsegédje volt a cselekménynek, felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott.
A bíróság tegnap két tanút és szakértőket hallgatott meg. A tárgyalás novemberben folytatódik a meg nem jelent tanúk és egy további szakértő meghallgatásával.

A szakszervezetek és a civilek is elégedetlenek a kormány oktatásügyben tett eddigi lépéseivel, ugyanakkor be kell látni, hogy születtek olyan intézkedések, amelyekkel pedagógusok tízezreit sikerülhet lecsitítani, a februárban kirobbant "forradalmi hevületet" csökkenteni. A Tanítanék Mozgalom azonban tovább harcol az oktatás gyökeres átalakításáért, és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is forró őszre számít.