Az ítélőtáblai kijelölés folytán Zalaegerszegen indult tagkizárási perben csütörtökön egymást követően két tárgyalást is tartott a törvényszék, miután a Zsolnay a két elsőbbségi részvénnyel rendelkező pécsi önkormányzat és a 19 százaléknyi részvénycsomaggal rendelkező Pécs Holding kizárását külön-külön kezdeményezte.
A Zsolnay egyebek mellett arra hivatkozva kérte a két kisebbségi tulajdonos kizárását, hogy a város és cége hátráltatja a Zsolnay működtetését, nem támogatta a hitelrendezését és a cég tőkeemelési törekvéseit. Hivatkozott arra is, hogy a két kisebbségi tulajdonos egy konkurens cégnek akarta eladni a Zsolnayban lévő részvényeit, illetve azt állította, részben valótlan adatok alapján érte el az önkormányzat, hogy a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a Zsolnayt, ezzel csődközeli helyzetet idézett elő, és rontotta a hungarikumnak számító márkanév megítélését is.
Mindezeket a felvetéseket az alperesek jogi képviselője tételenként vitatta, hivatkozva arra, hogy a város mindezen lépéseivel a márkanév megtartását, a termelés fenntartását igyekezett elérni.A törvényszék mindkét ügyben október 17-re napolta el a tárgyalást, a Zsolnay képviselője ugyanis újabb bizonyítékok beadására halasztást kért. A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2013. óta van Bachar Najari többségi tulajdonában. A svájci-magyar üzletember 180 millió forintért szerezte meg a 74,5 százalékos tulajdonrészt, vállalva, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak.
A város és az új tulajdonos kapcsolata azonban megromlott, miután a cég a tőkejuttatást nem hajtotta végre határidőre, és kötelezettségét egy hajmáskéri ingatlan apportálásával teljesítette. A pécsi önkormányzat a vitatott ingatlanapport miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken. A tulajdonosok viszonyát tovább rontotta, hogy a kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, de ehhez a fő tulajdonosi kör szerint nem volt jogalap.
A cégnél április végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetőeljárást indított költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A bűnügyi zárlat alá vett árukészletét azonban a porcelánmanufaktúra időközben visszakapta, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot. A Zsolnayhoz június végén rendelt ki ideiglenes vagyonfelügyelőt a Zalaegerszegi Törvényszék.
Ugyancsak a Zalaegerszegi Törvényszék augusztus elején megszüntette a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. elleni felszámolási eljárást, amelyet a WHB Vagyonkezelő Kft. kezdeményezett. A jelenlegi többségi tulajdonos belépése előtt felvett mintegy negyedmilliárd forintos MFB-hitelt a Zsolnay nem fizette ki a tavaly augusztusi határidőre, a követelést megvásároló WHB ezért felszámolási eljárást indított, de a Zsolnay ezután teljes egészében rendezte a tartozását.