Azt, hogy a brit szavazók júniusi Brexit-döntésének milyen hatása lesz hazánkra, szinte lehetetlen számszerűsíteni, mivel a kilépési egyeztetések még el sem kezdődtek, a tárgyalások pedig várhatóan több évig is elhúzódhatnak. Nagy-Britannia az Európai Unió egyik legnagyobb befizetője, az ország kiválásával pedig elképzelhető, hogy a Magyarországra érkező uniós források jelentősen megcsappannának. A mostani 2014 és 2020 közötti időszakban hazánk 21,5 milliárd eurónyi forrást hívhat le a közös kasszából, ami a hatodik legnagyobb támogatási összeg az Európai Unióban - írta a Deutsche Bank felmérése alapján a Financial Times.
A Brexit-tárgyalások elhúzódása miatt legfeljebb 2019-2020-ban várható forrásvesztés, ennek összege uniós szinten elérheti a 23-24 milliárd eurót is. Hazánk, amennyiben ezt a kieső összeget a többi tagállam nem pótolja, úgy összesen 1,4-1,5 milliárd eurótól eshetne el, azaz mai árfolyamon közel 465 milliárd forinttól. Ennek hatása - két évre elosztva - az éves magyar GDP nagyjából 0,7-0,7 százalékát éri el, amivel a régióban GDP-arányosan a legnagyobb veszteséget szenvedné el a magyar gazdaság. Amennyiben pedig az összeget nézzük, úgy Lengyelországot követve a romániai és csehországihoz hasonló összegtől esne el Magyarország - számolták ki a Magyar Fejlesztési bank elemzői.
Csütörtökön Theresa May brit miniszterelnök kifejtette, hogy kormánya azt szeretné elérni, hogy a szigetország továbbra is része maradjon az Európai Unió 500 milliós piacának, miközben otthon korlátozza az uniós polgárok munkavállalási lehetőségeit. Boris Johnson külügyminiszter még tovább ment, amikor így fogalmazott: ha az Európai Unió ezt elfogadná, akkor nem is kerülne sor kilépésre. Mind Brüsszelben, mind a tagállamok fővárosaiban meglehetősen egységes az az álláspont, hogy az áruk és szolgáltatások szabad áramlása nem lehetséges akkor, ha a munkavállalók esetében megakadályozzák azt. (Norvégia és Svájc sem alkalmaz ilyen korlátozásokat, viszont Kanadával szabadkereskedelmi megállapodása van a briteknek.) A félmilliárdos piac mellett a szigetország abban reménykedik, hogy állampolgárai számára az európai útlevél továbbra is megmarad.
Meglepő kormányhatározat jelent meg a legutóbbi Magyar Közlönyben, ebből kiderül, hogy a Brexit valóra válása esetén a magyar kormány Budapestre hozatná az Európai Gyógyszerügynökség székhelyét Londonból - írta a Napi.hu. A kormány a háttérben már lobbizhat, ugyanis több érintett miniszter a tárgyalások azonnali megkezdésére kapott felhatalmazást, amint a téma hivatalosan is napirendre kerül. A döntés első körben természetesen költségeket jelent a magyar adófizetőknek, hisz a kormányhatározat utal arra, akár az elhelyezésben is vállalna terheket a kormányzat, azaz az adófizetők. Ugyanakkor egy fontos európai ügynökség Magyarországra csábítása presztízskérdés a kormánynak, de jelentős gazdasági és informális haszna is lehet.
Nehéz ma még a Brexit hatását megítélni Magyarországra - mondta lapunknak Nagy Katalin. A Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint most még a feltételekben kell megállapodni. Álláspontja szerint a mostani 2014-2020-as ciklust még kevésbé érinti majd a brit kilépési szándék. Az ezt követő időszak pedig még tárgyalások kérdése. Nem szabad elfelejteni, hogy a brit export fele Európába irányul. A kontinensen élő, elsősorban Spanyolországban ingatlannal rendelkező britek érdekeit is képviselniük kell. Minden azon múlik majd, hogy a Brexitet követően miképpen kívánja korlátozni a szabad munkaerő-áramlást. Ma még az álláspontok messze vannak, de Nagy Katalin szerint egyik félnek sem érdeke a tárgyalások eldurvulása.
