A nemnövekedés (angolul degrowth) gondolata csaknem másfél évtizedes múltra tekint vissza. A környezetvédelmi irányzatokhoz szervesen kapcsolódó elképzelést először francia akadémiai közgazdászok vetették fel, szembehelyezkedve a főáramú neoliberális gazdaságfilozófiával. A fogalom azonban egyszerre jelent tudományos irányvonalat és civil mozgalmat is: a nemnövekedés gondolkodói a gazdaság átalakítása mellett az emberi életvitelt is meg szeretnék újítani.
Érvelésük középpontjában az áll, hogy a végtelen gazdasági növekedés nem valósítható meg egy nagyon is véges erőforrásokkal rendelkező bolygón. Az országok vezetőinek így nem a bruttó nemzeti termék (GDP) mindenáron történő növelését kéne célként kitűzniük, hanem egy olyan berendezkedést kellene kialakítaniuk, amelyben az emberi jólét és boldogság más úton érhető el. Az utóbbi évek válságai ugyanakkor ismét megmutatták, hogy a gazdasági növekedés visszaesése súlyos életszínvonal-csökkenéssel jár, így azt még a nemnövekedés vezető alakjai is belátják, hogy a koncepció jelenleg nem megvalósítható. Szerintük ehelyett azon kell munkálkodni, hogy a növekedésre épülő gazdaság új alapokra kerüljön.
A közgazdász szakma ugyanakkor megosztott a mozgalom megítélésében. A fő kritikusok azt emelik ki a nemnövekedés leggyengébb pontjaként, hogy alig vannak gyakorlati elképzelései az irányzatnak. Valóban kevés konkrét ötlettel rukkoltak elő eddig az mozgalom követői. Egyetlen nagyobb lépésnek a Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) bevezetésének támogatása látszik. Ennek lényege abban áll, hogy minden polgár azonos összegű juttatást kapna az államtól, amely az alapvető szükségletek fedezésére lenne elég.
A nemnövekedés hívei szerint ezzel nem kényszerítenék felesleges vagy természetkárosító munkák elvégzésére a társadalmat, hisz az önfenntartás megoldható lenne az FNA-ból, az embereknek pedig több idejük lenne emberei kapcsolataikra és kreativitásuk fejlesztésére. Azonban az FNA támogatása sem egyértelmű a növekedésellenzők körében, ami ismételten a nemnövekedés koncepciójának kiforratlanságát mutatja. Ugyanígy kérdéses a mozgalom fenntartható fejlődéshez való viszonya, nem tisztázott például, hogy ellentmond-e céljaiknak a természeti korlátokhoz igazított gazdasági növekedés elképzelése.
