Férjével magánúton voltak az arab országban, mindent ők fizettek, "minden más ezzel kapcsolatos állítás hazugság" - közölte Orbán Ráhel miután a 444 felfedezte, hogy tavaly szeptemberben ő és férje, Tiborcz István Bahreinben olaj- és gázügyekben tárgyalt a helyi sajtó beszámolója szerint.
Az eredeti cikk a találkozóról.
Tehát szerinte hazudott a bahreini Olaj- és Gázügyi Hatóság, amely azt állította a honlapjára feltöltött hír és fotó szerint, hogy energiapolitikai tárgyalásokat folytattak "a magyar miniszterelnök feleségével" (ahogy tévesen titulálták a Orbán lányát - a szerk.). A cikk szerint többek között arról volt szó, hogyan tudná szorosabbra fűzni a két ország a gazdasági együttműködés szálait. A beszámoló kitért arra is, hogy a delegáció megköszönte a vendéglátást, és reményüket fejezték ki, hogy fenntartható üzleti kapcsolat alakul a két ország között új befektetési lehetőségekkel.
Az üggyel kapcsolatban a miniszterelnöki sajtóiroda úgy tájékoztatott: Orbán Ráheléknek nem volt állami felhatalmazása, "ilyen látogatásról nekünk nincs is információnk, kérem, forduljanak az érintettekhez". Vélhetően a magyar média hirtelen nagy érdeklődésére a bahreini tárca honlapján megváltoztatták a látogatásról szóló beszámolót. Az új verzió lényegesen rövidebb, ebben már nincs szó olajügyi, vagy kereskedelmi megbeszélésről, csak arról, hogy találkozott Orbán Ráhel és a miniszter, aki Bahreinről mesélt a vendégeinek, akik megköszönték a szívélyes fogadtatást. A szövegben és a címben a korábbi közléssel ellentétben már helyesen Orbán Viktor lányának nevezik Ráhelt.
A konzul nem emlékszik
A tavaly szeptemberi látogatással kapcsolatban kerestük Garamvölgyi Balázst, a bahreini magyar tiszteletbeli konzult is, aki szintén elmondta, a kormányfő lánya magánúton volt a férjével, így kérdéseinket neki kell feltennünk. Arra, hogy ő hogyan került a megbeszélésre, s miről folyt a beszélgetés a diplomata azt mondta: nem emlékszik rá, mert az esemény régen volt. Garamvölgyi szerint csupán "udvariassági látogatásról" volt szó, ami megszokott a régióban. Arra a kérdésünkre, hogy honnan tudott Tiborczék látogatásáról azt mondta, sok magyar jár Bahreinbe, s a legtöbben értesítik őt is, "sokaknak segítek például szállást foglalni". Garamvölgyi azt is kiemelte, semmi kivetnivalót nem lát az ügyben. Szijjártó Péter külügyminiszter a Hír TV kérdésére azt válaszolta, nem tudott az útról, nem indul vizsgálat az ügyben.
Mivel az ügy felveti a befolyással való üzérkedés gyanúját, ezért Szigetvári Viktor ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz - közölte az Együtt. A pártelnök egyúttal felszólította a Miniszterelnökséget, illetve a külügyminisztériumot, adjon magyarázatot a történtekre. Az Együtt írásbeli kérdéssel fordul Orbán Viktorhoz, hogy megtudja: két családtagjának mi köze van a magyar állam olaj- és gázügyeihez.
"Mindenki tudja, hogy Orbán Viktor megint hülyének próbálja nézni az embereket" - vélte az MSZP, szerintük senki nem hiszi el, hogy turisztikai célpont lehet a bahreini olajügyi miniszter irodája. A szocialisták nem értik, hogy egy magánúton lévő, hangsúlyozottan nem közszereplő házaspárnak, mi beszélnivalója van egy helyi miniszterrel: "netán a helyi kuszkusz receptjét személyesen a bahreini kormány minisztere adja oda minden magyar turistának?".
Az Együtt közleményét az MTI személyiségi jogokra hivatkozva nem adta ki, holott a párt ezúttal tudatosan nem nevezte meg Tiborczot, mert korábban miatta voltak hasonló gondok. "Az MTI immár bizonyosan úgy működik, mint a rendszerváltás előtt: az alaphírt a kormánypárt számára kínos ügyekben nem közlik, elhallgatják, csak a cáfolatot jelentetik meg" - vélte a párt. A dolog azért is érdekes, mert ha az állami hírügynökség nem tekinti közszereplőnek a kormányfő lányát sem, akkor miért hozta le cáfoló közleményét. Ha azonban szerintük Orbán Ráhel közszereplő, akkor miért nem hozzák le az Együtt reakcióját, hiszen korábban már az érintett is megnyilvánult az ügyben.
Megkérdeztük az MTVA sajtóosztálytól, hogy közszereplőnek tekintik-e Orbán Viktor lányát, illetve kinek a személyiségi jogait sértette a párt közleménye. Kobza Miklós válaszában idézte az MTI szabályzatának személyiségi jogokra vonatkozó passzusát, illetve a Ptk. kapcsolódó rendelkezését, mely szerint "jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel". Ezek alapján a közmédia sajtófőnöke kijelentette: szabályosan jártak el. Orbán Ráhel közszereplői státuszával kapcsolatban Kobza nem foglalt állást, mivel a kormányfő lánya közleménye közlését nem az Országos Sajtószolgálat, hanem az Üzleti Sajtószolgálat (Original Text Service - OTS) útján, annak szerződött partnereként, a hatályos OTS-szerződés alapján, az abban foglalt ellenérték fejében kérte.
A kormányfő lánya a svájci École Hoteliere Lausanne turisztikai magánegyetem Executive MBA (EMBA) mesterképzésén is részt vett. A 12 hónapos programban kifejezetten turisztikai vezetőket képeznek, ezért 60 ezer svájci frankos, tehát több mint 15 millió forintos tandíjat kell kifizetniük a hallgatóknak. Orbán Ráhel korábban is a turizmus iránt érdeklődött, 2012-ben végezte el a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) turizmus-vendéglátás alapszakát. A fesztiválokról szóló szakdolgozata nyerte el az első díjat a Magyar Turizmus Zrt. "Az év turisztikai témájú szakdolgozata" pályázatán.
A BCE-től nem tudott elszakadni, lapunk számolt be róla elsőként, hogy Orbán Ráhel óraadó tanár lett a Corvinuson, a Food Service Management című kurzust vezette tavasszal. Nem csoda hát, ha a "fiatal szaktekintélyt" Rogán Antal is meghívta arra az áprilisi egyeztetésre, ahol a kormány új turizmuskoncepcióját ismertette. Bienerth Gusztáv turizmusért felelős kormánybiztos később arról beszélt, hogy a miniszterelnök lányát kizárólag azért hívták meg, mert "számítanak a külföldön tanuló vagy a szakmához kötődő, külföldön dolgozó fiatalokra".
Diktatúrákban szokás a dinasztikus utódlás
Demokráciában nem, a diktatórikus vagy féldiktatórikus rendszerekben viszont annál több példát találhatunk arra, hogy az ország vezetője tudatosan építi fel politikai utódaként családtagját, aki már apja életében fontos politikai funkciókat tölt be, tárgyalásokat folytat az államfő nevében, akár külföldi vezetőkkel találkozik.
A klasszikus példa erre Észak-Korea, ahol az alkotmánnyal felérő „tíz alapelv” 2013-as módosítása is rögzíti: a Kim-dinasztia tagján kívül más nem lehet az ország vezetője. A 10. cikk kimondja, az egyszemélyi vezetésnek "folyamatosnak" kell lennie, és "a pártot és a forradalmat örökké a Baekdu vérvonalnak kell vezetnie", ami a Kim-dinasztiára utal. Két év híján hetven év óta csak a Kim-család valamely tagja irányít. Az államalapítónak nevezett Kim Ir Szen a nyolcvanas évektől építette fel a halálakor első számú vezetővé előrelépett Kim Dzsong Il imázsát, aki ugyanígy tett fiával, Kim Dzsong Unnal. Eredetileg idősebbik bátyja, Kim Dzsong Nam volt az utódjelölt, őt azonban túl megbízhatatlannak tartották.
A volt szovjet tagköztársaságokban is több példát találhatunk dinasztikus utódlásra. Hejdar Alijev sokáig az Azerbajdzsáni Kommunista Párt első titkára volt. 1987-ben Mihail Gorbacsov eltávolította a hatalomból, de már az azeri függetlenség idején, 1993-ban puccsal magához ragadta a hatalmat. A phenjanihoz hasonló személyi kultuszt alakított ki. Ő azonban még 2003-ban bekövetkezett halála előtt fiának, Ilhamnak adta át a hatalmat. Azóta is Ilham Alijev az ország első számú vezetője.
Miután Nurszultan Nazarbajev kazah elnöknek nincs fiúgyermeke, ezért csak lányát építheti fel utódjának. Nazarbajev 1991 óta áll országa élén, ám előtte is az akkor még szovjet köztársaság legfőbb politikai vezetője volt. A „sztyeppék farkasa” az azerihez hasonló diktatúrát épített ki, hazájában sorozatosan megsértik az emberi jogokat. Lánya, Dariga Nazarbajeva követheti a „trónon”, akit 2014-ben a nemzetgyűlés alelnökének, 2015 szeptemberében pedig kormányfőhelyettesnek neveztek ki.
Kissé bizarr, ahogyan az Európa utolsó diktátorának nevezett Alekszander Lukasenko bevezeti fiait a politikai életbe. A fehérorosz államfő 1994 óta irányítja vaskézzel hazáját. Leszámolt az ellenzékkel, s szinte „magától értetődik”, hogy valamelyik csemetéjének kell követnie az elnöki székben. Az elsőszülött Viktort „túl puhánynak” tartotta, de azért 1997-ben kinevezte a minszki Biztonsági Tanács tagjának. A középső, Dmitrij, csak az Elnöki Sportklub vezetőjének tisztségéig vitte. Lukasenko elnök azonban harmadik fiában, Nyikolajban látja a jövőt. A 12 éves gyermeket mindenhová magával viszi. Négyéves kora óta katonai egyenruhában bukkan fel apja mellett. A kis Nyikolaj számos nemzetközi tárgyalást folytatott, még XVI. Benedek emeritus pápa is fogadta, de elnökölt díszszemlén is.
Szíriában Háfez el-Aszad elnök számára is egyértelmű volt, hogy valamelyik fiának kell követnie az elnöki székben. Kiszemelt örököse, elsőszülött fia, Bászel azonban 1994-ben autóbalesetben meghalt, így Bassár lett a „trónörökös”. Szemészorvosként sok köze nem volt ugyan sem a politikához, sem a hadsereghez, 1999-ben azonban vezérőrnagyi rangot kapott. Apja halála, 2000. július 17. óta elnök. 2011-től Szíriában polgárháború tombol.
Afrikában is van példa ilyesféle, nem éppen demokratikusan létrejött politikusi dinasztiákra. A Kongói Demokratikus Köztársaságban Joseph Kabila hasonló rémuralmat vezetett be, mint egykor apja, az 2001-ben meghalt Laurent-Désiré Kabila.
Az Egyesült Államokban voltak (John Adams, John Quincy Adams) és vannak politikai dinasztiák, de micsoda különbség. A Kennedy-családban elvárás volt a közszolgálati szerepvállalás („Ne azt kérdezd, mit tehet érted az ország, hanem azt, mit tehetsz te az országodért!” – mondta John F. Kennedy.) Az idei elnökválasztás kezdetén nagy vitákat váltott ki, jó-e, ha két dinasztia tagja – Jeb Bush és Hillary Clinton – mérkőzik meg egymással. Hiába volt apja és bátyja is elnök, a volt floridai kormányzó mégis elbukott. Ha a volt First Lady győz novemberben, férje nyolc éve után legalább négy újabb Clinton-év következhet. Az amerikai elnököt (valamint a képviselőket, szenátorokat, kormányzókat, az állami tisztségviselőket) azonban demokratikus módon, több fordulós, kemény megmérettetésben választják – nem kinevezik. Hillary Clintonról 2008-as legyőzője, Barack Obama mondta: nála felkészültebb politikus még nem indult harcba a Fehér Házért. - R.T.
