nemzetbiztonsági bizottság;Bakondi György;válsághelyezt;

Népszava fotó

- Véget nem érő válsághelyzet

A kormány várhatóan ismét meghosszabbítja a szeptember 9-én lejáró menekültügyi válsághelyzetet - jelentette be tegnap a nemzetbiztonsági bizottság ülése közben Bakondi György. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója ezt azzal indokolta, hogy folyamatos nyomás alatt tartják a magyar államhatárt, elsősorban Szerbia felől. 

Indoklásképpen azt mondta, hogy év eleje óta 17 766 illegális határsértőt fogtak el, augusztusban napi átlagban 133-an próbáltak így bejutni az országba, ám szinte mindenkit sikerült feltartóztatni. Megismételte, 3000 fővel növelik a határvadász századok létszámát és a déli határon megerősítik a kerítést - a toborzás szeptemberben kezdődik, a harmadik kerítésvonal műszaki megoldásán pedig dolgozik a Belügyminisztérium. A kormánynak ugyanis fel kell készülnie arra, hogy akár tíz- vagy százezrek akarnak Magyarországra bejönni, akiket fel kell tartóztatni.

Nem igazak azok a civil és jogvédő szervezetektől származó hírek, miszerint a határon a rendőrök vernék, megaláznák a menekülteket, kutyákkal kergetnék őket - állította a tanácskozás szünetében Kontrát Károly, a BM államtitkára. Bejelentette, a bizottság egyhangúlag támogatta, hogy - mint megírtuk - Takács Tibort nevezzék ki a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) főigazgatójává. Az új szuperszolgálat kialakításáról még júniusban, a terrorellenes törvénycsomag részeként döntött a parlament. Kontrát tegnap is arról beszélt, hogy "a bevándorlás és a terrorizmus kéz a kézben jár; a bevándorlás tömeges megjelenése óta több mint háromszáz ember vesztette életét terrortámadások következtében Európában". A terrorizmus elleni fellépéshez szükség van arra, hogy az EU megváltoztassa elhibázott bevándorlási politikáját és megvédje a külső határokat, amiben Magyarország élen jár.

A török belpolitikai helyzet megváltozott, ezért komoly veszélye van annak, hogy az előző évihez hasonló menekülthullám is elindulhat a Balkánon. Erre Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke figyelmeztetett, aki hatékony, humánus, nem pedig statáriális menekültügyi eljárást sürgetett. Az ellenzéki politikus örül, hogy a kormány végre megértette: a rendőrségen belül önálló határvadász szervezetre van szükség. A letelepedési kötvényekről szintén szó volt az ülésen. Ezzel kapcsolatban Molnár közölte, nem elég mélyek a biztonsági vizsgálatok, ezért változtatni kellene a szabályokon, hiszen előfordulhat, hogy kétséges eredetű okiratok alapján születik döntés az ügyben.

Magyarországot közvetlen terrorveszély továbbra sem fenyegeti, de a TEK főigazgatója szerint folyamatos az információk gyűjtése és elemzése, s ha kell, beavatkozni is képesek - igyekezett mindenkit megnyugtatni a fideszes Németh Szilárd. A bizottság kormánypárti alelnöke viszont titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva azzal riogatott, hogy az Iszlám Állam ma már "az illegális bevándorlók közé elvegyítve" igyekszik dzsihadistákat bejuttatni Európába, hogy azok itt terrorakciókat hajtsanak végre.

Eközben Csizmadia László, a Békemeneteket is szervező CÖF elnöke a Magyar Időkben világossá tette, hamarosan beszállnak a népszavazási kampányba a kormány mellett. Sorosozott és tudatta, amíg nem lesz drámai a migránshelyzet, sem itthon, sem Brüsszelben nem szerveznek Békemenetet.

Antikorrupciós törvénycsomagot állít össze az MSZP, amely biztosítja a közügyek nyilvánosságát, átláthatóságát. Magyarországon ugyanis "jogalkotási korrupció" van - állapította meg korábban az Európa Tanács Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO), amelynek mi is tagjai vagyunk. A szervezet elfogadhatatlannak tartotta, hogy kormány-előterjesztések helyett egyéni képviselői indítványok kerülnek a Ház elé, kifogásolják az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogköreit és az ügyészség működését. A kormánynak szeptemberben kell válaszolnia.