Megállíthatatlannak tűnő béremelési hullám indult el a magyar gazdaságban. A kereskedelemtől a szolgáltatásig, a feldolgozóiparig sok helyen akár két számjegyű keresetnövekedés is tapasztalható.
A béreket elsősorban a munkaerőhiány hajtja fel, ami a jelenlegi nullaszázalékos infláció mellett magas reálbér-emelkedéshez vezet, miközben nem látszik, hogy érdemben javulna a termelékenység - állapította meg az munkaerő-piaci kutatási jelentésében Eppich Győző, az OTP Reaearch közgazdásza. A kapcsolatnak a historikus adatok alapján helyre kellene állnia, de ez csak a termelékenység jelentős növekedésével vagy a reálbér emelkedésének lassulásával valósulhat meg – fejtette ki a kutató a Világgazdaságnak. Szerinte a munkaerőhiány rövid távon nem tesz lehetővé érdemi változásokat. Ma már a munkaadók versengenek a jól képzett szakemberekért, így nem valószínű, hogy egyhamar lassulhat a béremelési verseny - tette hozzá.
A termelékenység és hatékonyság javítása talán még ennél is keményebb dió, hiszen a kormányzati propaganda ellenére Magyarország nem jobban, hanem egyre rosszabbul teljesít. Az idei első félévben Lengyelország 2,8, Szlovákia 3,7, Románia 5 százalékos GDP növekedést könyvelhetett el, míg Magyarország 1,7 százalékkal sereghajtó. A 28 uniós tag között már a 21. helyre csúszott vissza hazánk. A gyenge szereplés okai között lehet az is, hogy a kormány a GDP alig 0,38 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre.
Az elmúlt években egy a maival éppen ellentétes helyzet alakult ki, vagyis a bérek elmaradtak a teljesítményektől - nyilatkozta a Népszavának Katona Tamás közgazdász, egyetemi tanár. A nyomott bérszínvonalban szerepet játszott az élőmunkára rakodó, Európában is párját ritkítóan súlyos adó és járulék teher. Erre jó példa, hogy 2010-ben a minimálbér után még 32 ezer forintot kellett járulékként befizetnie havonta a költségvetésbe a munkavállalónak és a munkáltatónak együttesen. miközben jelenleg ez az összeg eléri a 69 ezer forintot. A minimálbér korántsem emelkedett ilyen nagy mértékben.
Különösen az alacsony keresetűek foglalkoztatása nagyon drága - jegyezte meg a közgazdász. Az egykulcsos adóval, illetve az átlagkeresetnél kisebb bérrel rendelkezők adójóváírásának kivezetésével az Orbán kormány megrövidítette a munkavállalókat és megdrágította a foglalkoztatásukat.
A jól képzett szakemberek, szakmunkások drámai mértékű kivándorlása elsősorban nyugat-Európába, arra kényszerítette a munkáltatókat, hogy átbillentsék a mérleget és most már olyan béreket kínáljanak, amelyek hosszú távon nehezen, vagy egyáltalán nem elviselhető terheket rónak rájuk. A jegybank forintgyengítő politikája miatt még az emelkedő bérek sem fékezik az elvándorlást, hiszen a legtöbben fizetésüket euróra átszámolva azzal szembesülnek, hogy valójában nem emelkedett igazán jelentős mértékben a bérük, így az nem is versenyképes a Lajtán túli fizetésekkel. A közgazdász elengedhetetlenek tartja a járulékok csökkentését.
A hatékonyság növelése is lendíthetne a termelékenységen, de csak akkor, ha a vállalkozások tiszta piaci verseny körülmények között mérethetnék meg magukat és nem az döntené el például a közbeszerzések sorsát, hogy ki milyen szoros kapcsolatot ápol a miniszterelnökkel, vagy más vezető fideszes politikussal - hangsúlyozta Katona Tamás.
A termelékenységet javító technikai, technológiai fejlesztésekhez a maitól jelentően eltérő adópolitikára lenne szükség és beruházás ösztönző környezetre. Idén várhatóan 8-10 százalékkal eshetnek vissza Magyarországon a beruházások.
