Frédéric Van Leeuw kijelentette, nincs tudomása arról, hogy akár egy belga állampolgár is útnak indult volna idén Szíriába. Véleménye szerint a nagyobb veszélyt nem a kiutazók, hanem a visszatérők, az egykor a terrorszervezet kötelékében harcolók jelentik. A főügyész arra is felhívta a figyelmet, hogy az Iszlám Állam az utóbbi időben nem arra szólítja fel szimpatizánsait, hogy utazzanak Szíriába, hanem arra ösztönzi őket, hogy lakóhelyükön kövessenek el terrorcselekményeket.Hozzátette: a szolgálatok terrorista dossziéiban több száz embert tartanak nyilván. 2012-ben, az Iszlám Állam hivatalos megalakulásának évében 60 embert regisztráltak, 2014-ben 195-öt, 2015-ben 313-at, 2016-ban, július 1-ig pedig 175 új dossziét nyitottak a hatóságok.
Frédéric Van Leeuw úgy vélekedett, hogy a belga parlamentnek meg kellene fontolnia a fogva tartási idő 24 órán túli meghosszabbítását. Emellett könnyíteni kellene az éjszakai rendőrségi akciók, házkutatások és rajtaütések jogi szabályozásán is a terrorizmus elleni harc hatékonysága növelése érdekében - húzta alá az ügyész.
A fenyegetéseket elemző belga testület (OCAM) júliusban közzétett adatai szerint 457 belga állampolgár csatlakozott Szíria, vagy Irak területén tevékenykedő terrorista csoportokhoz. A 2016 elején mért adatok szerint jelenleg 266 belga állampolgár harcol a két ország valamelyikében ilyen szervezetek kötelékében. Megemlítették, hogy az év elejéig 114-en hagytak fel a harcokkal és indultak vissza Európába, amíg a testületnek jelenleg 4 olyan emberről van tudomása, akik úton vannak, hogy csatlakozzanak a régióban működő terrorszervezetekhez. A titkosszolgálatok segítségével a belga rendőrség januárig 59 embert fogott le azok közül, akik a szír, vagy iraki harcokban kívántak részt venni. Számuk júliusra 73-ra emelkedett.