Előbbi erőhatás a gumifalba való becsapódás pillanatában, utóbbi a „landolás” után érte a dán autóversenyzőt. A látottak és a döbbenetes számok tükrében csodával határos, hogy a kerékvetőn megcsúszó Magnussennél csupán enyhébb lefolyású sérülést állapítottak meg, ráadásul – amint az a nemzetközi közvetítésben is jól látható volt – kevéssel a baleset után a saját lábán hagyta el a felismerhetetlenségig összeroncsolódott versenygépet.
„Köszönöm az üzeneteiteket, srácok! Most fájós bokával indulok haza, de készen állok Monzára” – közölte követőivel a Twitteren a második F1-es szezonjában vezető versenyző, utalván a hétvégén sorra kerülő Olasz Nagydíjra.
Hasonlóan horrorisztikus balesettel kezdődött egyébiránt a 2016-os idény, akkor az Esteban Gutiérrez autójával ütköző Fernando Alonso esett óriásit Ausztráliában. A kétszeres világelső spanyol mellkasi sérülései miatt egy futamot kénytelen volt kihagyni, egyébként szintén komolyabb szövődmények nélkül megúszta a történteket.
Habár nem volt mindig így, a vasárnapihoz hasonló karambolt manapság sértetlenül megúszhatják a versenyzők. Az évtizedek alatt a szabályalkotók nagy hangsúlyt fektettek a főszereplők biztonságára, ennek megfelelően alakították ki például a fejvédőket, a „pilótafülkét” – melyek akár egy 250 tonnás becsapódást is elviselnek –, vagy éppen tesztelik jelenleg is 2018-tól bevezetendő, a versenyzők fejét védő bukókeretet.
Noha szakberkekben többen azt a véleményt osztják, hogy a mai Forma-1 már-már túlságosan steril és biztonságos, a hasonló intézkedések mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy Ayrton Senna 1994-es halálos kimenetelű balesete óta csupán egy sofőr, a tavaly elhunyt francia Jules Bianchi lelte halálát futamon elszenvedett sérülés következtében.
