A JetBlue fapados légitársaság indítja az első közvetlen járatot Kubába, gépei a floridai Fort Lauderdale-ből Santa Clarába járnak majd menetrendszerűen, egyelőre hetente háromszor. Az első Airbus 320-as, 150 emberrel a fedélzetén várhatólag augusztus 31-én érkezik Santa Clarába. A légitársaság júniusban kapott engedélyt az amerikai hatóságoktól, egy út 99 dollárba kerül. Ez lesz a jelenleg elérhető legolcsóbb repülőjegy a karibi szigetországba.
Az American Airlines járatai szeptemberben indulnak meg Miamiból több kubai tartományba, s hamarosan más légitársaságok is csatlakoznak. Az amerikai-kubai megállapodás értelmében naponta 110 gép érkezhet, 20 Havannába, 10-10 a kubai tartományi központokba, kedvelt turistahelyekre, Camaguey, Cayo Coco, Cayo Largo, Cienfuegos, Holguín, Manzanillo, Matanzas és Santiago de Cuba is a célállomások között szerepel Havanna és Santa Clara mellett. A havannai járatokról még nem született megegyezés, háromszor annyi kérelmet nyújtottak be, mint ahány járat indulhat.
Fellendült a turizmus
Az amerikai légitársaságok számára ez komoly lehetőséget jelent, hiszen jelentősen lemaradtak a versenytársaktól, s a kubai turizmus hasznát eddig más légitársaságok fölözték le. Jelenleg 46 külföldi légitársaság repül Kubába, az Air France-tól az Iberián át az Aeroflotig. Eduardo Rodriguez, a kubai közlekedési miniszter helyettese azt nyilatkozta, hogy az amerikai cégek ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a Kubába járó többi kereskedelmi légitársaság.
Kuba a Granma című pártlap szerint nagy figyelmet szentel a repülésbiztonságnak, s e téren nemzetközi szinten is elismerik erőfeszítéseit. Eddig csak charterjáratok érkeztek az Egyesült Államokból Kubába, a nagy légitársaságok versenye ezeket várhatóan kiszorítja, írta a Fortune magazin.
Kubában fellendült a turizmus azóta, hogy 2014 decemberében bejelentették, helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat. Tavaly 3,5 millió turista látogatott Kubába, engedélyezték azt is, hogy a turisták magánházaknál vegyenek ki szállást, s mintegy kétezer új vendéglő nyílt.
A kubai-amerikai turistaforgalom teljes helyreállítását csak a washingtoni kongresszus hagyhatná jóvá, de a republikánus többség egyelőre vonakodik. Az Obama-kormányzat engedélyezte, amit saját hatáskörben megtehetett. Üzleti céllal, konferenciákra, oktatási, vallási okokból immár lehetséges az utazás, s a rokonlátogatások tilalmát, illetve a pénzátutalások felső határát is feloldották. Kubában sem tilos már a mobiltelefonok használata, a roaming-szolgáltatást is helyreállították, s a kubai fiatalok is böngészhetnek már a neten.
Megnyílt az első amerikai kézben lévő szálloda Havannában és a Sheratont hamarosan mások is követik majd. Az amerikaiak simán használhatják hitelkártyáikat a szigetországban. Újra kiköthetnek karibi körutazásuk során a nagy amerikai turistahajók Kubában. A Carneval Cruise járatai kubai-amerikai turistáktól is felvesznek foglalásokat, noha egy korábbi tilalom miatt ez sokáig kérdéses volt. Ezek mind fontos lépések, de számos tilalom egyelőre érvényben maradt.
Az Egyesült Államokban élő majdnem kétmillió kubai-amerikai közül 300 ezren látogatnak rendszeresen haza. Míg 2014-ben 91 ezer amerikai érkezett a karibi szigetországba, tavaly már több mint 160 ezren. Idén pedig már az első félévben többen utaztak, mint tavaly egész évben. Ha minden korlátozást feloldanak, becslések szerint évente akár másfél millió amerikai turista is érkezhet Havannába.
Utazási irodák szakértői szerint ugyanakkor Kuba turistaipara nincs igazán felkészülve ilyen hatalmas rohamra. A meglévő hotelek árai duplájára emelkedtek, jelenleg 300 dollár körül mozog a szobaár. Nincs azonban elegendő szálloda, igaz, rohamtempóban megkezdődtek az építkezések. Hiány van idegenvezetőkből, tolmácsokból, s nehézséget okozna a mostaninál nagyságrendekkel több külföldi ellátása is. Kevés a vendéglő, a magánkézben lévő jobb éttermek asztalait hónapokra előre lefoglalták.
Történelmi áttörés
Barack Obama célkitűzései között szerepelt, hogy a hidegháború utolsó maradványát is felszámolja az amerikai kontinensen, s kísérletet tesz a befagyott amerikai-kubai viszony rendezésére. Második hivatali idejének utolsó két évében érkezett el az idő, hogy ténylegesen is lépéseket tegyen e téren. Az elnök és kubai kollégája, Raúl Castro 2014. december 17-én, egy telefonbeszélgetést követően jelentette be, hogy helyreállítják az 1961. január 3-án, Dwight Eisenhower elnök hivatali idejének lezárta előtt megszakított diplomáciai kapcsolatokat.
Az Egyesült Államok és a szocialista Kuba szakértői szinten legalább másfél éve folytattak a háttérben tapogatózó megbeszéléseket, s az argentin Ferenc pápa szintén jelentős közvetítő szerepet játszott Havanna és Washington között. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítását megelőzően Kuba 2014 decemberében szabadlábra helyezett 53 bebörtönzött ellenzékit, engedélyezte a szigetországban 2009 óta fogva tartott, börtönre ítélt USAID-alkalmazott, Alan Gross hazatérését az Egyesült Államokba.
Washington pedig levette Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról. Amerikai részről Roberta Jackson, a latin-amerikai ügyekben illetékes külügyi államtitkár-helyettes, kubai részről Josephina Vidal főtárgyaló vezetésével hónapokig folytak az egyeztető tárgyalások, Havannában és Washingtonban felváltva. Obama és Raúl Castro 2015 áprilisában személyesen is találkoztak, a panamavárosi Amerikák csúcstalálkozója margóján folytattak megbeszéléseket.
A washingtoni kubai nagykövetség előtt végül 2015. július 20-án, Bruno Rodríguez Parilla kubai külügyminiszter jelenlétében vonták fel a kubai zászlót, tavaly augusztus 15-én pedig John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője állt a kubai tengerparti sétányon, a Malecónon, ahol a havannai amerikai nagykövetség előtt újra felvonták az Egyesült Államok zászlaját. Hét évtized elteltével, 1945 óta Kerry volt az első amerikai külügyminiszter, aki Havannába érkezett.
Idén márciusban történelmi jelentőségű látogatást tett Kubában Obama: a kubai forradalom 1959-es győzelme óta ő volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki felkereste a karibi szigetországot. Obama a vizit során tárgyalt Raúllal, aki bátyja, Fidel Castro visszavonulása óta Kuba első számú vezetője. Az amerikai elnök egyenes adásban közvetített tévébeszédben szólt a kubaiakhoz, s még közös sajtóértekezletet is tartott az ifjabb Castróval, akinek a kubai ellenzékkel kapcsolatos kérdésre is válaszolnia kellett. Havannában ezek a legkevésbé sem megszokott történések.
Tavaly és idén is már több tárgyalás folyt amerikai és kubai illetékesek között a Kuba által az 1959-es forradalom után kisajátított amerikai javak – földek, birtokok, gyárak, szállodák, bankszámlák – utáni kubai kártalanításról, illetve az embargó miatti kubai kárigényekről.
Mindeddig inkább csak az elvi álláspontokat szögezték le, érdemi előrehaladás nem történt. Márpedig az 1996-ban elfogadott Helms-Burton törvény értelmében az amerikai kereskedelmi embargó feloldásához előbb ezeket a kárigényeket rendezni kellene. Ezer amerikai vállalkozás és ötezer személy nyújtott be kárigényt az amerikai igazságügyi minisztériumnak. Akkori áron 1,9 milliárd dolláros értékről van szó, amely a mai értékre átszámítva, kamatokkal együtt 8 milliárd dollárra tehető. Különféle jogvitákban további 2 milliárdot követelnek Havannától.
A kubai kormányzat ugyanakkor az amerikai embargó miatti gazdasági veszteségek fejében 121 milliárd dollárt követelne, a személyi kártérítéseket 181 milliárd dollárra teszik a Global Trade magazin adatai szerint. A Havannától várt kártérítési összeg az éves kubai nemzeti jövedelem 13 százalékát tenné ki. Washington már csak azért sem fizet, mivel ez precedenst jelenthetne más országok hasonló követelése esetén.
Guantánamo marad
Nagyjából azonban ennyi volt, amit Obama saját hatáskörében megtehetett. A kubai kormányzat által várt legfontosabb lépéshez, az 1960-ban bevezetett, 1962-re már csaknem minden területre kiterjesztett, amerikai kereskedelmi embargó feloldásához ugyanis a republikánus többségű amerikai törvényhozás hozzájárulása kellene. A washingtoni kongresszus viszont igencsak megosztott a turizmusra vonatkozó korlátozások, s az embargó feloldásával kapcsolatosan.
Ileana Ros-Lehtinen, kubai-amerikai képviselő tavaly, a washingtoni kubai követség újranyitását követően úgy nyilatkozott, kudarcra van ítélve bármilyen kísérlet a Kuba ellen majd hat évtizede érvényben lévő tilalmak feloldására. „Megvan a kellő számú szavazatunk ahhoz, hogy fenntartsuk az embargót” – nyilatkozta. Ezt erősítette meg egy másik kubai-amerikai honatya, Mario Díaz-Balart is.
Az NPR amerikai közszolgálati rádió szerint Ros-Lehtinen csak azt bánta, hogy a követségek újranyitását nem tudták megakadályozni, ám a képviselőház akadályokat támaszthat a havannai amerikai külképviselet működésének finanszírozása elé. Más honatyák ugyanakkor szorgalmaznák a mielőbbi, további nyitást, elvégre az amerikai vállalkozások szeretnék behozni a több évtizedes lemaradást. Mind több üzleti célú utazást szerveznek Havannába, főleg a telekommunikációs és pénzügyi szektorban, s persze a turistaiparban keresik leginkább az amerikai cégek a lehetőségeket.
Aligha lesz a közeljövőben változás a havannai kormányzat által szintén sürgetett másik kérdésben, Guantánamo ügyében. A Kuba területébe beékelődő amerikai katonai bázis bezárására várhatóan akkor sem kerül sor, ha a bázison kialakított börtöntábort Obamának a Fehér Házból való távozásáig, tehát jövő januárig mégiscsak sikerülne felszámolni.