A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében eredményt hirdettek a múzeum kertjének felújítását és átszervezését célzó ötletpályázaton. A hétfő délutáni eseményen jelentős számú sajtómunkás, meghívott vendég és a díjazott pályázó volt jelen. Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum július elsején hivatalba lépett új főigazgatója Kossuth Lajos, József nádor és Erzsébet királyné közismert festménye alatt állva arról beszélt, a Múzeumkert átfogó rekonstrukcióra szorul.
Mint mondta, a terület történeti központként, a nemzeti múlt és a kultúra ikonikus helyszíneként sokoldalú hasznosítást igényel. A történész szerint elég ránéznünk a firenzei Pitti-palotához tartozó Boboli-kertre (Giardino di Boboli), a 16. században megálmodott park ugyanis tökéletes példája annak, milyennek kellene kinéznie egy múzeum, illetve műemlék mögötti területnek.
"Ha a Boboli-kert olyan lenne, mint amilyen ma a Múzeumkert, zavargás törne ki" - jegyezte meg az igazgató. Varga példaként említette a Buckingham-palotát is, a brit uralkodó hivatalos rezidenciájának környezete meglátása szerint kiváltképpen rendezett és korszerű. Mint megjegyezte, nem szabadna hagyni, hogy a társadalmi, történelmi színvonalú emlékeket elhanyagoltság jellemezze.
A Magyar Nemzeti Múzeum, akkor még Csorba László távozott főigazgató vezetésével, májusban hirdetett pályázatot a Múzeumkert megújítására. A pályázati kiírás tartalmazta, hogy a tervezők rendezett kertnek gondolják el a múzeumi parkot, a beavatkozást jellemezze történeti hűség, s az elkészült terület okozzon esztétikai élményt a befogadónak. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szintén arról beszélt, hogy a kormány is fontosnak tartja a terület korszerűsítését.
A politikus oldott hangulatú beszédében azt mondta, egy olyan kultúrnemzet számára, mint amilyen a magyar, a kulturális önbecsülés értékmérője az, hogy milyen állapotban vannak a múzeumai, történelmi közparkjai. Kiemelte, a kormány éppen ezért újította fel a Pesti Vigadót, a Zeneakadémiát, az Operaház társintézeteként működő Erkel Színházat, a Városligetet pedig ezen elv mentén alakítják "igazi közparkká." Balog Zoltán továbbá megemlítette az Iparművészeti Múzeum jelenleg is tartó felújítását, amelyről a közelmúltban derült ki, hogy 2018 helyett várhatóan 2020-ra készül el.
Beszédében kitért arra is, hogy a mostani átalakítás az utóbbi évtizedekben jócskán elfeledett Palotanegyed megújításának nyitóeleme. Hivatalosan is megerősítette, a Magyar Nemzeti Múzeum új létesítményekkel bővül: a Magyar Rádió volt épületegyütteséből három épület, a Pollack Mihály téri Károlyi-palota, az Esterházy-palota a Márványteremmel, a Bródy Sándor utcai Stúdiópalota az intézmény alá fog tartozni.
A tervek szerint a rádió iroda- és üzemépületére lebontás vár, de a stúdiókat a lehetőség szerint megőrzik, megújítják. Szeretnék azt is, ha a Pollack tér amúgy is csekély autóforgalma eltűnne, ugyanis arrafelé lenne a Múzeumkert másik bejárata.
Balog Zoltáné volt annak feladata, hogy ismertesse a Nemzeti Múzeumban összegyűlt érdeklődők számára azt, hogy valójában hogyan is képzeli el az intézmény a kormánnyal közösen a Múzeumkert megfiatalítását. Zöld és családbarát helyet szeretnénk, igazi élő kerttel, de az oda nem illő funkciók megszüntetésével, mondta a miniszter.
Nem feledkezett meg arról sem, hogy a 19. századi épített környezetbe illő legyen a felújított park, amelynek legfőbb feladataként a pihenő övezeti szerepet, továbbá a rekreációs, sokszínű parki funkcióját jegyezte meg. (A terület közelében három egyetem is található, sok hallgató szokta felkeresni a kertet.)
Az értékelést követően az emberi erőforrások minisztere és a múzeum főigazgatója közösen adta át a Múzeumkert-ötletpályázat elismertjeinek díjait. A pályázat első díját a Tér-Team Kft. érdemelte ki a tizenkét pályázó közül, az indoklás tanúsága szerint "harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan is átgondolt terve" alapján. A Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola és Orbán Nóra nevével fémjelzett pályázati mű a díszteremben kiállított pályázati anyagok, látványtervek alapján valóban izgalmas, nagyszabású beruházásnak ígérkezik.
Mint írják, a fák lehetőség szerinti megtartása hangsúlyos pontja tervüknek, csakúgy, mint a Petz Ármin-féle angolkert visszaidézése. Munkájuk vezérelvének az örökségvédelmet, a műemléki megőrzést nevezték meg, ami garanciának látszik arra nézve, hogy a hely alapvető jellegét megőrzik olyannak, amilyennek lennie kell.
Az első díjas tervezőiroda elképzeléseinek mégis nagyszabású tervei vannak. Kettős útrendszerben gondolkodnak, ami annyit takar: lenne egy fősétány, mellette pedig oldalkerti utakon sétálhatnának a járókelők. A kert fái közül csak a gyomfák eltávolítására lenne szükség, a park szobrainak áthelyezése pedig kettős szempont szerint történne. Csak azokat a szobrokat mozdítanák el, amelyek zavarják egymás hatását, továbbá kizárólag azokat, amelyeket eredeti pozíciójukba kívánnak visszaállítani. A Tér-Team Kft. szeretné a kert zöldfelületét a burkolatok bontásával növelni.
Az ötletpályázat eredményhirdetésén bejelentették azt is, hogy az 1,5 millió forintos második díjat a Pagony Kft., az egymillió forintos harmadik helyezést pedig Stéhli Zoltán Imre terve nyerte el. Az, hogy mi a kert rekonstrukciójának határideje nem hangzott el, de Varga Benedek főigazgató lapunk érdeklődésére azt mondta, szeretné, ha tartható lenne a 2017. december végi időpont.
Megkérdeztük tőle azt is, igazak-e a pletykák arra nézve, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem Szentkirályi vagy Vas utcai épületét is "bekebelezné" a múzeum. Erre a főigazgató frappáns választ adott. "Aggodalomra semmi ok, szó nincs ilyen elképzelésekről. Elvégre nem a Török Birodalom vagyunk, nincsenek világhódító szándékaink" - közölte nevetve.
A rendezvényen jelen volt Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is, aki a Népszavának azt mondta, a "kíváncsisága hozta" az eredményhirdetéssel egybekötött fogadásra. A kulturális élet egyik legbefolyásosabb alakítója lapunk kérdéseire készséggel válaszolt. "Örülök annak, hogy végre létrejöhet a Múzeumkert helyretétele. Ennek már évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna történnie" - kezdte.
Hozzátette: "Kifejezetten örülök annak is, hogy nagyobb területet kap a Nemzeti Múzeum, ugyanis az intézmény már kinőtte jelenlegi kereteit. Vétek lenne a sufniba őrizni olyan műkincseket, amelyeknek kiállításokon lenne a helye. Sőt, megsúgom azt is, hogy más fővárosi múzeumoknak is ilyen gondjaik vannak. Az Iparművészetinek is vannak olyan kincsei, amelyeket egyszerűen nem tud hol kiállítani, tárolni" - mondta. Megjegyezte azt is, hogy fontos a múzeumok felújítása és bővítése, de legalább ennyire fontosnak gondolja azt is, hogy a múzeumok koordináljanak egymással. Erre azonban nem sok kedvező jelet lát.