Összebújnak a fotózáshoz
A holland Országos Közegészségügyi és Környezeti Intézet (RIVM) kétezer önkéntes bevonásával készített felmérésében az általános iskolások 28 százalékánál, a középiskolás diákok 19 százalékánál mutattak ki fejtetűfertőzést - írta a dutchnews.nl. Az ok minden bizonnyal a középiskolások viselkedésében keresendő. Szelfikészítés közben összebújnak, a hajuk összeér, ami segíti a tetvek átvándorlását - magyarázta Desiree Beaujan, a RIVM szakértője. Az intézet most azt tervezi, hogy változtat a fejtetűellenes kampányán, és kiterjeszti azt a tinédzser korosztályra is.
Beaujan szerint a szülőknek tudniuk kell, hogy tetűveszély van a holland középiskolákban, mivel ezekbe az intézményekbe, szemben az általános iskolákkal, nem járnak be rendszeresen a szülők, hogy átvizsgálják a diákok fejét. Maga Máxima holland királyné is segédkezett már ilyen akcióban. A RIVM felmérése szerint a fejtetűfertőzések háromnegyedét lányoknál mutatták ki, aminek a hosszú haj lehet az oka. A megvizsgált szülők közül minden tizediknek találtak tetvet a hajában.
Csak koszos emberen?
Régebben meg voltak győződve arról, hogy csak a koszos embereken jelenhet meg a hajtetű. Nos, a higiénia fontos ugyan, de fésüléssel, alapos hajmosással nem távolíthatók el a fejekre áttelepedett élősködő, ami közösségekben igen gyorsan terjed.
Emberen háromféle tetű fordul elő: fej-, ruha- és lapostetű. Ezek közül az első kettő egy faj két változata, amely külsőleg és testfelépítésében majdnem egyforma, és csak előfordulási helyében, életmódjában tér el egymástól. Külön fajt csak a lapostetű alkot. A ruhatetű szerencsére ritkábban fordul elő. A fejtetvek vérszívás útján táplálkoznak, amellyel a gazdaszervezet bőrén viszketést váltanak ki, és allergiás bőrreakciót okozhatnak. Amikor az élősködő rovarok lerakják a petéiket, a serkéket, e fehér szemcsék odaragadnak a hajszálhoz, amelyekből körülbelül 1 hét alatt kelnek ki a tetvek. A tetvek repülni, ugrálni nem tudnak, de viszonylag gyorsan tudnak mászni a fejbőrön. Kerülik a fényt, ezért ritkán láthatók. A fejtetvesség könnyen átterjed az egyik emberről a másikra a fejek szoros érintkezése révén, de széktámlák, fésűk, kefék, hajjal kapcsolatba kerülő tárgyak, törülközők és kalapok közvetítésével is. Fertőző betegséget nem terjesztenek ugyan, de sok testi-lelki kellemetlenséget okoznak, a viszketés miatt elvakart sebek pedig könnyen felülfertőződhetnek.
A tünetek
Erős viszketéssel jár, a fejbőrön vörös, kiütésszerű foltok láthatók. Az ártalom elsősorban abból ered, hogy a vérszívó rovarok nyálmirigyének véralvadás-gátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okozhat. A testidegen fehérjékkel szemben az ember fokozatosan túlérzékennyé is válhat. Az allergia azonban csak egy-két hét múlva, az ismételt csípések hatására fejlődik ki. A viszketés miatti gyakori vakarózás felsebzi a bőrt, ezeken a sérüléseken keresztül másodlagos fertőzés érheti a bőrt, gennyesedés, gyulladásos folyamat indulhat meg. A vakarás helyein bakteriális felülfertőződés, gennyesedés alakulhat ki, melyet a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása is kísérhet.( Házipatika)
Ma már szerencsére számos hatékony ellenszer kapható a patikákban, és nincs szükség a fej kopaszra nyírására sem.