A szlovák kormányfő csütörtökön Párizsban ebédelt, Moszkvában vacsorázott, majd pénteken Varsóban Merkellel reggelizett. Kis túlzással így lehet összefoglalni a két napba besűrített programot. Francois Hollande francia elnöknél a hivatalos tájékoztatás szerint is az uniós csúcs előkészítését vitatta meg az uniós tagállamok szocialista és szociáldemokrata pártjainak vezetőivel. A Putyinnal folytatott találkozón viszont hivatalosan csak a Nord Stream 2 gázvezeték építésének hatásairól és Miroslav Lajčák külügyminiszternek az ENSZ-főtitkári posztra való pályázatáról tárgyalt. „Megvédtük a nemzeti érdekeinket, akár lesz Nord Stream, akár nem lesz, a Szlovákián keresztül történő gázszállítás kapacitása nem fog változni” – jelentette ki Fico. Habár a Nord Stream 2-t a szakemberek már régen nem tartják megvalósíthatónak, ha mégis megépítenék, akkor fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország inkább ezen keresztül szállítja majd Nyugat-Európába a földgázt, nem pedig a Szlovákián – és az Oroszországgal évek óta konfliktusban álló Ukrajnán – át vezető földgázvezetéken. Fico szerint tehát akkor sem kell tartanunk a rajtunk át áramló gáz mennyiségének csökkenésétől, ha megépülne a Nord Stream 2. A földgázszállítás Szlovákiának 800 millió eurót jelent évente.
Szakértők azonban mást sejtenek Putyin oroszországi látogatásának hátterében. „Szeptember 16-án rendkívüli uniós csúcs lesz Szlovákiában, amelyen arról vitatkoznak majd az uniós tagállamok vezetői, hogyan tovább az Európai Unióval – magyarázta lapunknak Alexander Duleba, a Szlovák Külpolitikai Intézet (SFPA) igazgatója. – Emellett a vezetőknek reagálniuk kell két másik témára is: az egyik a migráció, és ennek fényében a Törökországgal való kapcsolat, valamint a kelet-ukrajnai konfliktus és ennek kapcsán az Oroszországhoz fűződő viszony.” Duleba úgy véli, nem rossz lépés, ha az uniós vezetők egyeztettek az unió és Oroszország viszonyáról, és ennek kapcsán Fico valamilyen üzenetet közvetített Putyinnak, és egyben elhozta Putyin válaszát. Szerinte az ukrán válság mindenkit érint, mielőbb meg kell oldani, és úgy látszik, hogy a minszki egyezség végrehajtása stagnál. Felvetődik a kérdés, hogy ki kell bővíteni ezt a tárgyalási platformot, amelybe eddig csak Franciaország és Németország tartozott, és be kell vonni az egész uniót és az USA-t is, véli Duleba. „Az eddigi platform nem hozott eredményeket. Ugyan tavaly februárban megállította a háborút, de nincs folytatása, a harcok ma is folynak, nincs politikai megoldás – magyarázta a szakértő. – Szerintem ez is téma volt a moszkvai találkozón, és a látogatása kapcsolatban áll más uniós vezetők tárgyalásaival.” Duleba szerint a pozsonyi csúcsnak mindenképpen választ kell adnia azokra a kérdésekre, hogy hogyan működjön az unió Nagy-Britannia távozása után.