Brazília fellélegezhetett volna a nagyobb zökkenők nélkül véget ért, összességében mégiscsak sikeresen zajlott olimpiát követően, s készülhetne a paralimpiai játékokra, ha időközben nem folynának kemény politikai játszmák. Az olimpiát már nem Dilma Rousseff, hanem az ideiglenes államfő nyitotta meg, de ő is távol maradt a záróünnepségtől, Michel Temer sem különösebben népszerű a brazil lakosság körében.
Az ötkarikás játékok zárását követő héten azonban megkezdődött az elnökasszony elleni per, amelynek kimenetelét nagyjából előre meg lehet jósolni. Brazil elemzők szerint bármit is mondtak a védelem tanúi, bármit is hoz fel saját védelmében a 68 éves Dilma Rousseff, a végeredmény nem fog meglepetést kelteni: az államfőt várhatóan végleg leváltják, s ezzel 13 év után véget ér a középbal brazil Munkáspárt (Partido dos Trabalhadores, PT) országlása.
Feszült légkörben zajlott eddig a szenátusban az eljárás, a tárgyalást Ricardo Lewandowski, a legfelsőbb bíróság elnöke vezeti. A vád és a védelem tanúinak a 81 szenátor, illetve a vád és a védelem képviselője tehetett fel kérdéseket. Már a nyitónapon magasra csaptak az indulatok. A tárgyalást egy időre félbe is kellett szakítani, s végül 15 óra hosszat tartott, egészen éjfélig húzódott a kiabálásokkal tarkított vita a beszámolók szerint.
Az impeachment-per második napján a brazil rendőrség megvádolta Dilma elődjét, Brazília 2003 és 2010 közötti államfőjét, a 70 éves Luis Inácio Lula da Silvát. Lula úgy véli, az időzítés egyáltalán nem véletlen, az alkotmányos vádemelési eljárás közepette nemcsak a jelenlegi államfőt, hanem őt is diszkreditálni akarják.
Míg Dilma ellen csak politikai vádakat fogalmaznak meg, Lulát – minden idők legnépszerűbb brazil elnökét – köztörvényes bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják. A volt elnököt korrupció, pénzmosás és az igazságszolgáltatás akadályozása vádjával akarják bíróság elé állítani. Lula ellen több szálon is folyik a vizsgálat.
Nagy tüntetések robbantak ki, amikor volt elnököt idén március 4-én bevitték a rendőrségre, hogy ott hallgassák ki egy állítólagos lakásvásárlás ügyében. A volt elnök és a felesége, Marisa Letícia állítólag Guarujában, egy Sao Paulo melletti üdülőhelyen vásárolt egy luxuslakást, s azt ingyen felújították, bebútorozták, berendezték a házaspár számára. A számlákat az OAS építési vállalkozás fizette, méghozzá több mint kétmillió reál (több mint 650 ezer euró) értékben.
Lula a rendőrségi vádak szerint közvetlenül érintett az Autómosó (Lava Jato) botrányban. A vizsgálat ténylegesen egy autómosónál kezdődött, s a szálak az állami olajtársaság, a Petrobras vezetőihez vezettek. Kiterjedt korrupciós hálózatot lepleztek le, busás állami megrendelésekért cserébe kenőpénzt vettek fel politikusok, s hírek szerint a PT és más pártok választási kampányát is ezekből finanszírozták. Lula tagadja a vádat, szerinte az egész ügy egy volt szenátor vallomásán alapul, aki vádalkut kötött a hatóságokkal.
Dilma Rousseff, még felfüggesztése előtt, miniszteri posztra nevezte ki egykori főnökét, a volt elnököt, de ez csak tovább szította a botrányt. A legfelsőbb bíróság arra gyanakodott, hogy Lula a tárcavezetőket megillető immunitás mögé bújva akarja megúszni a korrupciós vizsgálatokat, s emiatt az igazságszolgáltatás akadályoztatásával is megvádolták.
Lula véleménye szerint politikai ellenfelei valójában azt akarják megakadályozni, hogy 2018-ban – harmadszorra is indulhasson az elnökségért. A nyomozás mindenesetre folytatódik, s 90 napon belül eldől, bíróság elé állítják-e da Silvát.
A PT szenátora, Gleisi Hoffmann az alkotmányos vádemelési eljárást egyenesen „vásári komédiának” nevezte, mire a jobboldali Demokraták (DEM) párt egyik szenátora, Ronaldo Caiado Hoffmannt azzal vádolta meg, hogy maga is kedvezményezettje volt a kormányzó párt korrupciós botrányának. Az elmérgesedett szóváltásban az agrárvállalkozó Caiado szenátort kollégája „rabszolgatartóként” aposztrofálta.
Az impeachment eljárás diszkrét bája, hogy az államfőt, Dilma Rousseffet személyesen nem vádolják korrupcióval, a szenátorok közül 26-ot ugyanakkor igen. Korrupció árnyéka vetül magára az ideiglenes államfőre, Michel Temerre is. Dilma terhére azt hozzák fel, hogy 2014-ben a kongresszus jóváhagyása nélkül hiteleket vett fel, hogy befoltozza a költségvetési lyukakat a választási kampány közepette.
Rousseff volt gazdasági minisztere, Nelson Barbosa, aki a védelem képviselőjeként szólalhatott fel szombaton, váltig állította, hogy az államfő távolról sem követett el semmiféle törvénytelenséget, s ugyanezt hangoztatta Ricardo Lodi, a Riói Állami Egyetem jogászprofesszora is. A volt tárcavezető szerint „visszamenőlegesen nem lehet újraértelmezni a törvényeket”. Többen is hangsúlyozták, hogy a hitelfelvétel „bevett gyakorlat volt” korábban is, a büdzsé hiányának áthidalására.
Bárki is tölti be a 2018-ig hátralévő időben a brazil elnöki széket, sok fejfájás vár rá a gazdasági helyzet miatt. A nagy olimpiai beruházások sem változtattak azon a helyzeten, hogy magas a munkanélküliség, legalább 11 millió brazilnak nincs állása. Tavaly a hivatalos adatok szerint 1,7 millióan veszítették el állásukat, júniusban 91 ezren, júliusban 94 ezren kerültek utcára.
Az egykor virágzó brazil gazdaság még mindig küszködik, hogy kikerüljön a recesszióból. Brazília más államokhoz képest viszonylag jól vészelte át a 2009-es pénzügyi válságot, 2014-től kezdve viszont egyre mélyebb a visszaesés. Elszabadult az infláció, míg 2014-ben 6 százalékos volt, idén már 9 százalékos (4,5 százalékot tartanának ideálisnak), visszaesett a GDP.
Amikor az olimpiára pályázott Brazília, még ígéretesen fejlődött a gazdaság, a lakosság ugyanakkor ma már számon kéri, miért kellett milliárdokat kiadni az ötkarikás játékokra, amikor alapvető problémákkal küzdenek. A magántőke üdvözölné a gazdasági irányváltást. Ha megy Rousseff, ha marad, Brazília várhatóan megszorító intézkedésekre kényszerül, nyugdíjreformra lesz szükség, lefaragásokra a költségvetési deficit visszaszorítására.
Az IMF értékelése ugyanakkor pozitív Brazília gazdasági kilátásait illetően, javul a költségvetési helyzet, külföldi tőkebeáramlás indulhat, előrejelzéseik szerint 2017 a gazdasági fordulat éve lehet a leghatalmasabb dél-amerikai országban.
Nagy várakozás előzi meg a felfüggesztett államfő hétfői beszédét. Elődje, Luis Inácio Lula da Silva arra készül, hogy erősítésképpen megjelenik a tárgyalóteremben Dilma – egykori személyzeti főnöke – mellett. Rousseff kezdettől azt hangsúlyozta, hogy az impeachment eljárás leple alatt valójában „alkotmányos puccs” zajlik, a jobboldali ellenzék vissza akarja fordítani a PT 13 éves országlásának vívmányait. Dilma ugyancsak visszautasítja, hogy kormányzatát tegyék felelőssé a brazil gazdasági helyzet alakulásáért.
Rousseff kilátásba helyezte, hogy ha meghagyják a posztján, népszavazást ír ki arról, hogy legyen-e előrehozott elnökválasztás. Egy Datafolha-felmérés szerint ezt a brazil választók 62 százaléka támogatná.
Ha azonban a mai meghallgatáson nem történik drámai fordulat, az impeachment eljárás elérkezik a végkifejletéhez. A vád- és a védőbeszéd elhangzását követően mind a 81 szenátor szót kap, 10-10 percet beszélhetnek, majd kedden vagy szerdán következik a szavazás: 54 szenátor szavazata elegendő ahhoz, hogy végleg leváltsák a felfüggesztett brazil elnököt. Mivel a korábbi szavazásokon ennél több honatya szavazott Dilma Rousseff ellen, várhatóan ezúttal is meglesz a szenátusban a menesztéséhez szükséges kétharmados többség.
-
1964 Katonai puccs Brazíliában
-
1974 Ernesto Geisel tábornok-elnök mérsékelt reformokat kezd
-
1985 Két évtized elteltével polgári elnököt iktatnak be, Tancredo Neves személyében
-
1989 Az első közvetlen elnökválasztás a puccs óta, Fernando Collor de Mello győz
-
1992 Föld-csúcs Rióban
-
1994 Fernando Henrique Cardoso elnök győz az elnökválasztáson, földet oszt a szegényeknek
-
1997 Alkotmánymódosítással engedélyezik az államfő újraválasztását
-
2000 Brazília megalapításának 500. évfordulója
-
2002 Luiz Inácio Lula da Silva elnökké választása, négy évtizede az első baloldali kormányzat
-
2005 Korrupciós vádak a Munkáspárt (PT) ellen, Lula nyilvánosan bocsánatot kér
-
2006 Lula újraválasztása második hivatali időre
-
2010 Dilma Rousseff elnökké választása, a második fordulóban nyer
-
2011 Brasil Sem Miseria – kormányprogramot hirdettek a szegénység felszámolására
-
2013 Tüntetések a futball-vb elvállalása, az áremelkedések miatt
-
2014 Dilma Rousseffet újraválasztják
-
2015 Kirobban a Petrobras állami olajtársaság botránya
-
2015 Augusztusban nagy tüntetések, a kongresszus decemberben jóvá hagyja az alkotmányos vádemelés megindítását az államfő ellen
-
2016 Dilma Roussefet májusban felfüggesztik, augusztus 25-én megindul az impeachment-per
