Egy lehetséges megoldásra tennék javaslatot a magyarországi szakmákban mutatkozó munkaerőhiány miatt kialakult problémák orvoslására. Elhiszem, hogy szakemberhiány van, sőt, azt is, hogy a közmunkások túlnyomó többsége jócskán alulképzett, azon kívül, amit tesznek-vesznek (nem lebecsülve őket), másra nem is alkalmasak. Tanítani, képezni kellene őket, csakhogy erre sem idő, sem pénz nincs, a probléma meg itt van a nyakunkon, sürgősen ki kell valamit találni. Noha tudvalevő, hogy a miniszterelnökünk körül számtalan jó képességű, és tehetséges magyar ember sertepertél, sajnos eddig még nem tapasztaltam, hogy valami hathatós, briliáns ötlettel álltak volna elő a szakemberpótlás mielőbbi megoldására. Addig is, amíg kisütnek valami okosat, hadd segítsek nekik a magam ötletével. A 21. században élünk, tehát robotokat kell gyártani. Tanulékony, szót fogadó, soha nem fáradó robotokat, és ezekkel megoldani a munkaerőhiányt az iparban. De milyen legyen a magyar robot? Először is tartsa be a robotika három alaptörvényének speciálisan magyar változatát: külsőleg téveszthetetlenül különbözzön más nemzetek hasonszőrű szerkezeteitől, ugyanakkor tudásban, hűségben, erőben, kitartásban, hazaszeretetben maximálisan múlja felül azokat. Tudom, most is folyik hasonló célzattal az állampolgárok nevelése az állami média és a közoktatás hathatós segítségével, de higgyék el, ez messze nem az igazi. A jövő: robotolni, robotolni, robotolni…
