Indonézia szekuláris állam. Az iszlám nem államvallás, pedig a 240 milliós lakosság 88 százaléka muzulmán. A túlnyomó többség szunnita, melynek szélsőséges ágához tartozik az Iszlám Állam (IS).
Indonéziát felvilágosult országnak tartják. A dzsihadisták támogatottsága jelentéktelen, a szélsőségesek mégis képesek újra és újra egyfajta laza hálózatot létrehozni, s több merénylettel is azt igazolták: továbbra sem sikerült megsemmisíteni a szélsőséges sejteket.
Widodo elnök 2014-es hatalomra kerülése után egy sor reformintézkedést hirdetett meg. Egyebek mellett a pénzügyek átalakítását, az oktatás, az egészségügy és más szektorok reformját. Ugyanolyan hévvel látott munkához, mint előzőleg a főváros, Jakarta kormányzójaként. A 2015-ös gazdasági adatok azonban elmaradtak a várakozásoktól, mivel éves szinten 4,92 százalékkal emelkedett a GDP. Ez a legalacsonyabb szint volt 2009 óta. Szakértő figyelmeztetnek arra, hogy a munkapiacra újonnan érkező fiatalok befogadásához évi hat százalékos GDP emelkedésre lenne szükség. Ha pedig a piac nem tudja befogadni a fiatal munkaerőt, így egyre többen válhatnak a szélsőséges ideológia rabjává.
A nemzeti valuta, a rúpia értéke is csökkent: a dollárhoz viszonyítva 17 éves mélypontra jutott. Az infláció tavaly júniusban 7,26 százalék volt, miközben az előző évben még 6,7 százalékon állt. Ami állandó vitatéma az országban, az az üzemanyag szubvenciója. Ezt Widodo kormánya némi trükkel oldotta meg. 2015. január 1-jén csökkentette a dízel és részben felszámolta a benzin árának állami támogatását, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) üdvözölt is. Csakhogy 2015 márciusában a kormányzat jóval a piaci ár alatt határozta meg a gázolaj árát.
Nyugati vezetők a demokrácia szempontjából mintaállamnak nevezik Indonéziát, így például Barack Obama is, aki fiatalkorában négy évet élt Jakartában. Igaz, minden országrész azonban nem kötelezte el magát a nyugati típusú demokrácia mellett. Több tartományban ugyanis az iszlám törvénykezéshez, a saríához hasonlatos törvények uralkodnak. Widodo azonban azt hangoztatja, hogy az indonéz iszlám „nem a tomboló muzulmán vallás”. A hadsereg eddig sikerrel vette fel a harcot a szélsőséges iszlamisták ellen. Szakértők szerint teljesen valószínűtlen, hogy az iszlamisták olyan területi sikereket érjenek el, mint Szíriában vagy Irakban. Ez már csak amiatt is sem tűnik lehetségesnek, mert a dzsihadista csoportok teljesen megosztottak. A Süddeutsche Zeitung szerint 2015-ben körülbelül 500-700 szélsőséges iszlamista ment Indonéziából Szíriába vagy Irakba. Ez ahhoz képest nem sok, hogy körülbelül ugyanennyi brit, illetve német állampolgár segített az IS segítségére.
Ugyanakkor az indonéz titkosszolgálat, illetve a rendőrség számára nagyon komoly kihívást jelent a Közel-Keletről hazájukba visszatérő fiatalok kiszűrése. Ők szélsőséges iszlám radikálisként tértek vissza, s merényletre készülhetnek saját országukban.
A helyi média gyakran számol be arról, hogy szélsőséges iszlamista csoportokat számolt fel. Ám komoly veszélyeket rejt magában, hogy igen sok iszlamista került börtönbe, így a büntetés-végrehajtási intézmények a szélsőséges ideológia fellegvárává válhatnak, s a rács mögött sokan olyanok is a dzsihadistákhoz sodródhatnak, akik előzőleg nem rokonszenveztek ezekkel a nézetekkel. Mindenesetre, amint a Süddeutsche Zeitung rámutat, az indonéz hadsereg komoly technológiai háttértevékenységet is folytat, s figyeli a közösségi oldalakat is. „Szinte minden lehetőséget felhasználnak a toborzásra. Például videókkal hívják fel elsősorban a fiatalok figyelmét” – mutat rá a német lapban az ország legnagyobb iszlám szervezete, a Nahdlatul Ulama internetes részlegének vezetője, Syafi Ali. A csoportosulást 1926-ban alapították éppen a szélsőséges iszlamista szervezetek növekvő befolyásával szemben. Jelenleg 40 millió tagjával a világ legnagyobb szunnita közössége. Ez a szervezet is mintegy 500 fővel folyamatosan ellenőrzi a szélsőséges iszlamisták interneten kifejtett tevékenységét. „Nem engedjük meg azt, hogy a gyűlöletet terjesztő prédikátorok a saját érdekük szerint használják fel az iszlámot” – jelentette ki.
Bahtiar Effendi politológus szerint akadnak gyenge pontok a szélsőséges iszlamistákkal szembeni küzdelemben. Meglátása szerint a kormányzat nem is világosítja fel kellőképpen a lakosságot a szélsőségesek okozta veszélyről, rosszul méri fel az iszlamisták esetleges befolyását.
Szakértők egyetértenek abban: a leghatékonyabb fegyver a dzsihadisták ellen az lenne, ha sikerülne rendbe tenni a gazdaságot, s munkahelyeket teremtenének, ám ez, amint a fenti adatokból is kitűnik, egyelőre vágyálomnak tűnik. Bahtiar Effendi a Süddeutsche Zeitungban rámutatott arra, hogy azok, akik fogékonnyá válnak a szélsőséges tanokra, szinte egytől egyig olyanok, akik nem bíznak abban, hogy boldogulni tudnának az életben. Sokan azért utaztak Szíriába, mert jó megélhetést ígértek számukra. „Azok, akik itthon egzisztenciát tudnak felépíteni, jóval kevésbé érdeklődnek a dzsihadista tanok iránt” – fejtette ki.
