Több mint hatvan év harc és négy évig tartó, Norvégia és Kuba által közvetített béketárgyalási folyamat kellett ahhoz, hogy a felek véglegesítsék a megállapodás szövegét. A kolumbiai kormány és a gerillacsoport közötti békeegyezményt várhatóan szeptemberben írják alá, és október elején népszavazásra terjesztik, jelentette be tegnap Havannában a tárgyalásokat segítő Kuba és Norvégia képviselője. A közös nyilatkozat szerint a ” kormány és a FARC delegációja végleges megegyezésre jutott a konfliktus rendezési tervének minden pontjáról és a tartós béke megteremtéséről Kolumbiában”.
A kolumbiai konfliktus nem csupán Latin-Amerika, hanem egyben a világ egyik legrégebb óta zajló felkelése, amelynek során mintegy 220 ezer ember vesztette életét, és millióknak kellett elhagyniuk otthonaikat.
A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőket (FARC) 1964-ben alapították azzal az egyáltalán nem titkolt céllal, hogy megdöntsék a regnáló jobboldali kormányzatot és marxista rendszert honosítsanak meg az országban. Manuel „Biztoskezű” Marulanda volt az alapító, aki azt követően hozta létre a gerillaszervezetet, hogy a bogotai kormány támadást intézett az országban működő kommunista csoportok ellen.
A kezdeti években kevésbé volt véres a konfliktus, ugyanis a FARC csak az 1980-as és ’90-es években vált igencsak komoly erővé, miután a kábítószer-kereskedelem megkerülhetetlen tényezőjévé vált és ezáltal jelentős anyagi háttérre tett szert.
A megállapodás jelentőségét mutatja, hogy Barack Obama amerikai elnök is azonnal telefonon gratulált Juan Manuel Santos kolumbiai elnöknek.
A békemegállapodás jóváhagyása az októberi népszavazáson azonban nem garantált. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lázadókkal való megállapodás hívei és ellenfelei egyaránt 31 százalékos támogatottságot élveznek.
