Valamennyi demokratikus ellenzéki párt tiltakozik, miután kiderült: egy új, úgynevezett közigazgatási bíróságot hozna létre a kormány, és itt dönthetnének a legtöbb állami vagy kormányzati intézmény működésének jogszerűségéről, valamint arról, mit lehet eltitkolni az állampolgárok elől (például, hogy mi számít közérdekű adatnak és mi nem). A stratégiai kormánykabinet által kedden, Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) jelenlétében és meghallgatásával jóváhagyott javaslatot a kabinet csütörtökön szintén támogatásáról biztosította. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének egyetértése azért furcsa, mert a Trócsányi László igazságügyi miniszter nevével fémjelzett tervezet szerint a hatósági döntések elleni fellebbezések, a közérdekű adatokért indított perek és a választási ügyek mind az új testület elé kerülnének.
Noha 1949-ig Magyarországon már működött hasonló rendszer, Franciaországban pedig a jelenlegi felállás is ez, a javaslatot elsőként kiszúró 444.hu szerint máris vannak aggasztó jelek, hogy itt pusztán a politika szeretne befolyást szerezni a számára kiemelt ügyekben. Szakmai körök szerint ugyanis az új testület élére Patyi Andrást, a Nemzeti Választási Bizottság vezetőjét állítanák. A portál szerint a posztot mintha kifejezetten Patyira írták volna: bár csak két év bírói tapasztalata van, közigazgatási jogi területen ledolgozta az elvárt 20 évet. Ez a jelleg mutatkozna meg az alá rendelt szervezetben is: a vezetőség felét nem bírók, hanem közigazgatásban jártas jogászok, például kormánytisztviselők adnák - ez lenne az új rendszerben a másodfok, azaz a közigazgatási felsőbíróság.
Ezzel szemben a csütörtöki kormányinfón Lázár János azt igyekezett elhitetni: azért szánták el magukat erre a lépésre, mert harminc éve megoldatlan feladat a közigazgatási ügyek lassúsága. A kancelláriaminiszter állította, hogy ez nem valamilyen "csókos" bíróság lesz, hanem azt a célt szolgálja majd, hogy akinek közigazgatási ügye van, abban minél előbb döntés szülessen. "Azért, hogy minél előbb kiderüljön az igazság" - indokolta Lázár az új bíróság létrehozását. Azt viszont nem cáfolja a miniszter, hogy kormánytisztviselők is tagjai lehetnek majd az új testületnek, de szerinte ez nem politikai ügy, ugyanis attól mert valaki dolgozott a közigazgatásban, még lehet később bírói testület tagja, amennyiben megfelel az alkalmazási feltételeknek. Lázár végül határozottan cáfolta, hogy Patyi lesz az elnöke az új bíróságnak.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai azonban már csak azért is furcsák, mert az új alkotmány megalkotását követően egy "teljes" bírósági reformot, szervezeti és eljárási átalakítást is elszenvedett már a testület. Azokat a törvényeket számtalan hazai és nemzetközi szakmai és jogi fórum kifogásolta, ám mivel a Fidesznek volt kétharmados többsége, lesöpörte a bírói függetlenséget érintő aggályokat. Most azonban, miután nincs kétharmados parlamenti többség, Lázárék kénytelen lesznek tárgyalni a javaslatukról, amelynek aligha lesz ellenzéki támogatottsága. A kényszerről mélyen hallgatva maga Lázár is bejelentette: ötpárti egyeztetést kezdenek a tervezetről.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szeptember 2-ára, péntekre hívta egyeztetésre a pártok frakcióit, hogy áttekintsék az önálló közigazgatási bíráskodás újbóli szabályozását.
A szaktárca közleményében kiemelte, a kormány célja, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően olyan professzionálisan működő - a Kúria alatt elhelyezkedő - közigazgatási felsőbíróság jöjjön létre, amely a végrehajtó hatalmat kellő hatékonysággal ellenőrizni tudja, és biztosítja a jogbiztonság érdekében az egységes és magas színvonalú joggyakorlatot.
Aligha fogadják tárt karokkal a javaslatot az ellenzéki pártok, hiszen az MSZP péntek délelőtt már a bírói függetlenség elleni újabb merénylet tárgyában tart sajtótájékoztatót, a Demokratikus Koalíció hevesen tiltakozott a tervek ellen, míg a Párbeszéd Magyarországért szerint a kormány által tervezett közigazgatási bíróságnak az lesz a feladata, hogy "eltussolja a fideszes lopásokat, választási csalásokat". Tordai Bence szóvivő szerint a törvényalkotás és a végrehajtás után az igazságszolgáltatást is sikerül a kormánypárt hatalma alá hajtani. A Liberálisok is a magyar jogállam felszámolásaként hivatkoztak a tervezett intézkedésre, és közölték: elfogadhatatlannak tartják, hogy "a kormány egy új bíróság felállításával szeretné megúszni a számonkérést azokban a botrányos ügyekben, amelyek joggal háborítják fel a magyar közvéleményt". Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint pedig ez a terv, ennek a bíróságnak a létrehozása immár nyílt és egyértelmű támadás a magyar jogállam még megmaradt intézményei ellen.
