A Matolcsy György által vezetett jegybank a rövid távú prognózisait ugyan folyamatosan korrigálni kénytelen, most a még több bizonytalanságot tartalmazó távoli jövőbe tekint előre. Ha a 20 évre előretekintő tanulmányukban ismertetett - az államadósságról alkotott - jövőkép nem válik be, akkor két évtized múlva ezért már senkinek sem fog fájni a feje. Az euróövezetbe történő belépés feltételeit tartalmazó kritériumok közül ugyanis már csak a 60 százalékos mértékű GDP arányos államadósságot nem teljesítjük. Feltehetően ezt is elnéznék az Európai Unióban Magyarországnak, mert folyamatosan csökkenő tendenciát tudunk felmutatni. Ez a többi maastricht-i kritérium (az infláció, a GDP arányos költségvetési hiány, a forint árfolyama, a hitelkamatok mértéke) mellett elfogadhatónak látszik. Az más kérdés, hogy az Orbán-kormány legközelebbi céljai között nem szerepel, hogy az európai közös pénzt még ebben az évtizedben bevezessék Magyarországon.
Az alaptörvény célként az 50 százalékos GDP arányos államadósságot említi, amitől az augusztusi 75,5 százalék jócskán elmarad, különös tekintettel arra, hogy a 2015-ös esztendőt ennél kedvezőbb, 75,3 százalékkal zártuk. Az elmúlt hat esztendő a GDP arányos államadósság csökkentése tekintetében aligha mondható sikertörténetnek, hiszen mindössze öt százalékponttal sikerült mérsékelni az adósságmértéket. Még az is csekély vigasz, hogy eközben akadtak rosszabbul teljesítő uniós tagállamok.
Most azonban az MNB húsz esztendőre előretekintve úgy véli, hogy felgyorsul az adósságcsökkentés, mégpedig évente átlagosan 1,5 százalékpontra, így 2024-re érnék el az uniós követelmény szerinti 60 százalékot - az Európai Bizottság idei Fiskális fenntarthatósági jelentésében a 2027-es esztendő szerepel -, és 2036-ban már a 45 százalékos mértéknek örvendhetnek azok, akik megérik ezt az időpontot. (Az 50 százalékot 2031-re ígérik.)
Az MNB stábja azzal a feltételezéssel él, hogy a GDP reálnövekedése húsz év alatt önmagában 31 százalékponttal csökkenti az adósságrátát, míg az elsődleges költségvetési többlet majdnem 20 százalékponttal járul a GDP-arányos államadósság csökkenéséhez. Ezzel szemben a kamatfizetés összesen a GDP valamivel több, mint 20 százalékával növeli az adósságrátát 2036 végéig.
Lázár János kancelláriaminiszter a múlt héten bejelentette: az állami földek eladásából származó 270 milliárd forintos bevételt az államadósság csökkentésére kívánják fordítani.
A jegybanki optimizmust kissé árnyalja a World Economic Forum Napi.hu által idézett egyik cikke. Eszerint a Boston Consulting Group elemzői Magyarország bekerült a 2006-2014 között a legcsekélyebb előrelépést elért országok közé. Emellett viszont az összkép sem annyira vidám: hazánk ugyanis azon országok között szerepel, amelyeknek ugyan a jelenlegi elért pontszámuk magas, de a közelmúltbeli fejlődés tekintetében az átlag alatt vannak, azaz jelenleg még jólét szempontjából a helyzetünk jó, de leszakadóban vagyunk a világ más részeihez képest.
Ebben a tekintetben még az MNB is óvatos, arról írnak, hogy a konvergenciaprogramban szereplő hiánycélok eléréséhez a gazdaság további dinamizálására, fehérítésére, vagy újabb költségvetési intézkedésekre lehet szükség.
Ugyanakkor az előrejelzés szerint 2016-ban a kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya tovább csökkenhet, és a GDP 1,6-1,8 százalékos sávjában lehet, ami 100-150 milliárd forintos mozgásteret jelent a hiánycélhoz képest. "Ezt a fiskális mozgásteret ugyanakkor ki is kell használni a gazdasági növekedés fenntartása és gyorsítása érdekében, hogy a költségvetés felől érkező gazdasági impulzus ne legyen kisebb a tervezettnél" - fogalmaznak. Vagyis az MNB költekezésre biztat.
