Budapesten háborús állapotok vannak - írtuk le tavaly szeptember elején, de aztán tövig nyomtuk a törlés gombot a klaviatúrán, mert hirtelen ráébredtünk: a Keleti pályaudvar nem a főváros.
Akkor már a fél világsajtó kitelepült a Baross térre, hogy a szenzáció kommunikációja felülírja a valóságot és, hogy - a kormány által hevesen tagadott idén nyári hírek szerint az Orbán Viktor által alaposan átvert - Angela Merkel ma is azt ismételhesse: "Budapesten súlyos humanitárius szükséghelyzet alakult ki, ezért helyes döntés volt a menekültek beengedése Németországba”. A döntés helyes volt, bár a hirtelen mozdulatra kényszerített német kancellárt alaposan megvezette az uniós szolidaritás naivsága. Mert máig tisztázatlan, hogyan kerülhettek a menekültek ezrei a szerb-magyar határról a Keletihez, meg az autósztrádára, hogy aztán a megfelelő dramaturgiai pillanatban a kormány autóbuszokat küldjön nekik: aki akar, azon menjen Hegyeshalomba.
Nem tudjuk, a kormány nem volt képe, vagy nem akarta kezelni, vagy ő maga gerjesztett „humanitárius válsághelyzetté” egy határrendészeti kérdést. De egy évvel a történtek után erős a meggyőződésünk, hogy hatalmas átverés volt az egész egy olyan országban, amelynek teljhatalmú vezetője kilenc hónappal korábban, a terrorizmus elleni januári párizsi tömegtüntetés után azt üzente a francia fővárosból: „nem akarunk tőlünk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között. Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani”. Ha így gondolta, európaiként nem tett érte túl sokat. Sőt: menekültellenes plakátháborúba kezdett, német kérdéssé nyilvánított egy európai gondot, hogy aztán a Baross téri blöff takarásában ömlessze az osztrákok és a németek nyakába nyomorultak százezreit.
A kormányfő elérte, amit akart. Megosztotta az Uniót, hogy problémából csak ő lehessen a megoldás. Itthon az idegengyűlöletet gerjesztette, most pedig egy előre hozott parlamenti választásnak betudott, értelmetlen kvóta-népszavazás előestéjén a köznevetség veszélye nélkül mamelukjaival kimondathatja: ha sikertelen lesz a referendum, akkor Magyarország nem marad keresztény, a magyar kerítés pedig nem a bezártság, hanem az európai önvédelem megjelenítője.
Tort ül a politikai ocsmányság.
