Közölte, hogy az ezzel kapcsolatos jogsegélykérelmeket az SZK el fogja küldeni az illetékes külföldi szerveknek. Markin szerint a WADA nem mutatott be konkrét, az orosz sportolók doppinghasználatát alátámasztó bizonyítékokat, mi több az SZK ezzel kapcsolatos jogsegélykérelmére sem Kanadából, sem az Egyesült Államokból, sem Svájcból nem érkezett válasz.
Mint mondta, az SZK sajtójelentések alapján indított nyomozást az orosz atléták doppinghasználatának ügyében, de mindeddig egyetlen arra vonatkozó bizonyítékot sem talált, hogy orosz sporttisztségviselők részesei lettek volna tiltott szerek sportolók körében való terjesztésének.
Hangsúlyozta, hogy Grigorij Rodcsenkov, a WADA egyik alegységeként működő Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) volt vezetője - a doppingbotrány egyik, az Egyesült Államokba menekült kirobbantója - szervezeti értelemben csak a nemzetközi ügynökségnek volt alárendelve. Markin rámutatott: emiatt a nyomozás arra a megalapozott feltételezésre jutott, hogy a doppingminták megsemmisítésére Rodcsenkov a WADA valamelyik vezetőjétől kaphatott utasítást. Szavai szerint mások mellett ezt a verziót is meg fogják vizsgálni. Úgy vélekedett, ezt a verziót támasztja alá, hogy mindeddig semmilyen konkrét bizonyíték nem merült fel az orosz sportolók doppinghasználatának bizonyítására.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség az ügy hátterét ismertetve emlékeztetett rá, hogy a WADA független bizottsága tavaly november 9-én hozta nyilvánosságra az Orosz Atlétikai Szövetség (VFLA) moszkvai doppinglaboratóriuma, a RUSADA és az orosz sportminisztérium tevékenységére vonatkozó jelentését. Ez vádakat fogalmazott meg több orosz tisztségviselővel és sportolóval szemben. A WADA tanácsa ezt követően határozatban állapította meg, hogy a RUSADA megsértette a nemzetközi ügynökség alapszabályát és felfüggesztette annak tevékenységét.
Idén júniusban a WADA Richard McLaren irányította független bizottsága jelentést terjesztett elő a 2014-es szocsi téli olimpián elkövetett doppingmanipulációkra vonatkozó vádak ügyében. Ez azt állította, hogy Oroszországban 2011 és 2015 között 30 sportágban 643 esetben alkalmazták a pozitív teszteredmények elleplezését szolgáló rendszert.
Rodcsenkov, a moszkvai doppinglaboratórium korábbi igazgatója ellen Oroszországban hivatali visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak azzal vádolva őt, hogy 2014-ben megsemmisített 1437 doppingmintát, jóllehet a WADA arra szólította fel, hogy a későbbi ismételt vizsgálatok céljából őrizze meg azokat. Június elején az SZK ugyancsak büntetőeljárást indított az orosz atlétikai szövetség néhány vezetője ellen, szintén doppingügyekkel összefüggésben.
Az orosz doppingbotrány következményeként a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) kitiltotta az összes orosz atlétát a riói olimpiáról, amelyen egyedül a távolugró Darja Klisina indulhatott, mivel a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) indoklása szerint "a sportoló hitelt érdemlően igazolta, hogy versenyeken és azokon kívül is alávetette magát a doppingellenőrzéseknek Oroszországon kívül".