A kívülálló számára nehezen érthető, miért tiltakoznak egyre határozottabban védőnői szervezetek a méhnyak szűrésekbe való bekapcsolódásuk ellen, ahogy közeledik a 2018 év végi határidő, ami után már kötelezően kellene végezniük ezt a feladatot is. Különösen akkor nehéz magyarázatot találni az ellenállásra, ha valaki ismer nemzetközi példákat, ahol az ellátórendszerben fel sem merül, hogy a szűréseket ne a szakdolgozók végezzék, hanem a mintavétel is a magasan képzett szakorvos feladata legyen.
Az a több százezer magyar nő például, aki Angliában vállalt vagy vállal munkát, a háziorvosnál történt bejelentkezés után sorra kapja a behívóleveleket különféle szűrések elvégzésére, és ezeket nyugodtan végigjárhatja anélkül, hogy az orvossal valaha is találkozna. A méhnyakszűréshez a kenetvételt például mindenhol az orvos munkáját segítő, kiegészítő nurse, egy magasan képzett ápoló végzi, nem is a megszokott nőgyógyászati vizsgálón, csak egy sima, de steril vizsgálóágyon.
A lelet eredményéről pedig a nők levelet kapnak, hogy csak akkor kelljen elmenniük újból a rendelőbe, ha valami baj van, de akkor azonnal hívja őket a szolgálat diszpécserszolgálata. Az egész működik.
Működhetne nálunk is, de jó magyar szokás szerint a népegészségügyi szűrések bevezetését is egyszerűbb a kormánynak az erő nyelvén elérni, mint tárgyalóasztalnál finomítani, hogy minden érintett magáénak érezze a feladatot. Legalábbis ez derül ki minden, a védőnők körében működő szakmai és érdekvédelmi szervezet vezetőjének véleményéből. A Területi Autonóm Szakszervezet elnöke a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy a kormánytól még arra a levelükre sem kaptak írásos választ, amelyben azt kérdezték, 2019 januárjában kirúgják-e a területi védőnőket, ha nem vállalják a munkát.
A civilben szintén védőnőként dolgozó Varga Andreának csak szóban merték azt mondani, hogy nem lesznek emiatt elbocsájtások, de a határidő után kiírt pályázatoknál már feltételként szabják a szűréshez szükséges tanfolyamok elvégzését és a munka felvállalását.
A szakszervezeti vezető - ahogyan a feladat védőnőkre osztásánál, úgy most is – sunnyogást lát az ágazat vezetői részéről, ahelyett, hogy tárgyalóasztalnál próbálnák tisztázni a vitás kérdéseket. Mert valóban van ellenállás a szakma részéről, de korántsem akkora, ami meggátolná a szűrések kiterjesztését. Saját felméréseik szerint a megkérdezett védőnők egyharmada fontolgatja a pályaelhagyást, ha kötelező lesz szűrést végezniük, mert ők azt érzik, a kormány rájuk erőszakolja a munkát.
Árnyalja a képet ugyanakkor, hogy a legfiatalabbak már a főiskolán megtanulják ennek elméleti és gyakorlati követelményeit és ahol azt érzik a munkatársak, hogy az asszonyoknak valóban nagy segítség a mintavétel elvégzése, ott örömmel meg is teszik ezt. Vagyis a kistelepüléseken, ahol sokszor háziorvos sincs, legfeljebb helyettesítő orvos jár körbe a falvak közt, ahol a legközelebbi nőgyógyászati szakrendelésre nem jutnak el az asszonyok, mert ha munkájuk van, nem tudnak arra szánni egy napot, hogy beutazzanak a következő város szakrendelőjébe, ha pedig nem tudnak dolgozni, nincs pénzük a buszjegyre sem – nos, ezeken a településeken minden védőnő látja, hogy szükség van erre a munkára, a nők hálásak érte.
Ezekben a körzetekben alig tiltakozott valaki, ám a nagyvárosokban és különösen Budapesten a nőgyógyászok egész nap elérhetők, sokan vannak, szakrendelők és magánorvosok sora várja a pácienseket, ráadásul sokkal több a gyerek is, mint egy öregedő kistelepülésen, tehát valóban nehezen tudják beilleszteni feladataik közé az újabb elvárást.
Korábban ugyanezt a rugalmasságot kérte épp lapunk hasábjain a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete fővárosi védőnői szervezetének vezetője is. Kuczman Anna úgy fogalmazott, csak annyit szeretnének elérni, hogy szabadon dönthessenek, el akarják-e végezni a feladatot vagy sem. Valójában azért érthetetlen az egészségügyi államtitkárság mostani merev álláspontja, pontosabban a folytatásról szóló tárgyalás elutasítása, mert már jelenleg is közel 400 védőnő hiányzik az országból, egyszerűen nem lehet elengedni többet, különben összeomlik a rendszer.
Varga Andrea 18 oldalon foglalta össze, milyen vitás kérdésekben kellene döntenie a kormánynak a védőnői szolgálat jövőjével kapcsolatban, ám az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt a javaslataira.
