A szakember elmondta, hogy nincs olyan körülmény, amely az esetleges változtatás mellett szólt volna. Az infláció is a várakozásoknak megfelelően alakul, a nemzetközi hangulat is inkább a változatlan kamatszintet támogatja. A fejlett országok jegybankjai közül az Európai Központi Bank és a Bank of England is laza monetáris politikát folytat a gazdaság élénkítése érdekében, az amerikai Fed pedig továbbra is halogatja az esetleges kamatemelést. Mindezek szintén a szintén a tartás mellett szóltak.
Németh Dávid elmondta, nincs változás a monetáris politikában, a korábban már ismertetett - nem konvencionális eszközöket alkalmazó - forgatókönyvet követi az MNB.
Augusztusban már csak egyszer lehet a három hónapos betétbe helyezni a pénzt, várhatóan szeptemberben jelentik be, hogy október végétől mekkora összeget lehet maximálisan elhelyezni a három hónapos betétekben. Ezeknek a lépéseknek a lényege, hogy a jegybank kiszorítsa a pénzt a három hónapos betétekből - így a kamat módosítása nélkül lazulnak a monetáris feltételek. A szakember hozzátette: amíg a nem konvencionális intézkedések pontos hatása nem látható, addig nem valószínű, hogy az MNB hozzányúlna a kamathoz.
Hasonlóképpen vélekedett Kiss Mónika is. Az Equilor vezető elemzője arról beszélt, hogy a következő hónapokban kiderül, milyen stratégiával reagál majd a magyar jegybank a kialakult helyzetre. A továbbra is alacsony belső és importált inflációs nyomás mellett hazai devizánk erősödik és a piac által kulcsfontosságúnak tekintett 307-310-es támasszint áttörésével kísérletezik. Emellett bár a második negyedéves GDP adatok már fellendülést mutattak az első negyedév visszaeséséhez képest, az éves GDP prognózis teljesítéséhez kifejezetten erős növekedésre lenne szükség az év második felében.
Júliusban év/év alapon -0,3 százalék volt az infláció, a negyedéves évesített maginflációs árindex pedig stabilan 1,3 százalékon áll. A dezinflációs folyamatok következtében az infláció messze elszakadt az MNB 3 százaklékos (plusz/mínusz toleranciasáv) céljától és az MNB is fokozott figyelmet fordít az eurozónából érkező külső deflációs nyomásra, amely belső keresletélénküléssel mostanáig még nem volt kiegyensúlyozható. A következő két hónapban az egy évvel ezelőtti olajáresés kikerült az indexből, valamint jövedékiadó-emelés is felfelé hajtja majd az árakat. A nagy kérdés, hogy ez a két hatás elegendő lesz-e ahhoz, hogy ismét 1% fölé kerüljön az éves alapú emelkedés, már csak azért is, mert a jövő évtől tervezett járulékcsökkentés feltételezhetően ismét dezinflációs hatású lehet. Erről további részleteket később tudunk majd meg. Ennél is fontosabbak az inflációs várakozások: a lakosság következő évre vonatkozó árelképzelései a fogyasztást közvetlenül befolyásolják, ez pedig a gazdasági növekedés szempontjából most a egyik legfontosabb komponens.
A másik aggodalomra okot adható faktor a jegybank számára a GDP tervezett növekedési üteme. A második negyedévben a magyar gazdaság a KSH által közzétett előzetes, nyers adatok szerint 2,6%-kal nőtt, az első negyedéves 0,9 százalékos a korábbiaknál sokkal gyengébb éves alapú teljesítmény után. Ahhoz, hogy a kitűzött 2,5 százalékos kormányzati cél tartható legyen 3 százalék felett kell, hogy alakuljon a július-december időszak. Hogyan tud ehhez a monetáris politikai hozzájárulni?
A jegybank közleménye szerint "az év eleji mérsékeltebb gazdasági növekedés átmenetileg nyitottabb kibocsátási rést eredményez, ugyanakkor a növekedés újbóli gyorsulása és a jövő évi költségvetés keresletösztönző hatása a záródás irányába hat”. A Tanács arra számít, hogy a javuló jövedelmi folyamatok és a hitelezés várható élénkülése a fogyasztás oldaláról támogatja majd gazdaság növekedését. Ugyanakkor augusztusban idei mélypontjukra estek vissza a gazdasági várakozások és a lakosság fogyasztással kapcsolatos nézetei is romlottak havi összehasonlításban. A lakosság a következő egy évre vonatkozóan saját várható pénzügyi helyzetét, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlásának lehetőségeit, valamint a várható megtakarítási képességét is az előző hónaphoz képest rosszabbnak ítélte meg.
Mindez azért fontos, mert az inflációs célkövetést alkalmazó modern jegybankok, így az MNB is, egyszerre igyekeznek az inflációra és a gazdasági kibocsátás alakulására hatást gyakorolni. Ebben a monetáris transzmissziós mechanizmus nyújt segítséget..A széleskörűen ismert kamat és árfolyamcsatorna mellett, az eszközárak, a hitelek piaca és a gazdasági szereplők várakozásai is közvetítik a szükséges impulzusokat,
Nulla közeli kamatszint mellett, jelentős folyó fizetési mérleg többlettel az első két, fő csatorna működési hatékonysága korlátozott, a jegybank az elmúlt években egyre inkább a hitelek piaca és az eszközárak felé fordult. A devizahiteles rendezés és a mostanra befejezett NHP program is a transzmissziós mechanizmust igyekezett befolyásolni, most pedig a várakozások befolyásolása a kihívás.
A várakozások közül az inflációra vonatkozó és az ehhez, illetve gazdasági/üzleti bizalomhoz kapcsolódó fogyasztói viselkedés kiemelten fontos az output gap zárása szempontjából. Ezek aktív befolyásolása azonban nehezen megvalósítható, a gazdasági szereplők inflációs várakozását a jegybanki inflációs cél horgonyozza le. A pénzpiaci várakozások sokkal jobban befolyásolhatók. Ez már meg is kezdődött, amikor nyár közepén az MNB bejelentette, hogy szeptemberben döntenek arról a tanácstagok, hogy szűkítik-e, és ha igen, milyen mértékben a három hónapos betét keretösszegét. Az Inflációs jelentéssel együtt ez majd további támpontot szolgáltat a magyar állampapírok és a forint kereskedése szempontjából is.
. Egyáltalán nem meglepő, hogy a jegybank nem módosított az irányadó rátán, hiszen októbertől lép életbe az új monetáris keretrendszer, azaz a három hónapos jegybanki betét korlátozása. Amíg nem láttuk, hogy a gyakorlatban miként is működik a jegybanki betét mennyiségi korlátozása és a pénzpiac hogyan alkalmazkodott az új keretrendszerhez, addig nem valószínű, hogy a Monetáris Tanács rövidtávon a kamatcsökkentés mellett döntene.
Azt gondoljuk, hogy év végéig stabilan 0,9 százalék maradhat az alapkamat, ha pedig beváltja a hozzáfűzött reményeket az új eszköz, akkor akár a jövő évben sem nyúl majd az alapkamathoz a Monetáris Tanács – fejtette ki az Erste Bank véleményét Ürmössy Gergely vezető elemző. Ellenkező esetben, ha a BUBOR kamatok nem esnek még mélyebbre, akkor elképzelhető, hogy jövőre újra a kamatcsökkentés lehetőségével él az MT. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Tanács újabb nem-konvencionális eszközöket is alkalmazhat, hogy a gazdaságban uralkodó pénzügyi kondíciók lazuljanak.
A szeptemberi kamatdöntő ülés nem csak azért lesz izgalmas, mert a betétbe helyezhető likviditás mennyiségéről először dönt az MT, hanem azért is, mert megismerhetjük az MNB új inflációs jelentését, illetve makrogazdasági előrejelzéseit. Júniusban a jegybank úgy látta, hogy idén az inflációs ráta idén átlagosan 0,5% jövőre pedig 2,6% lehet, míg a mi idei és jövő évre vonatkozó becslésünk 0,4% és 1,8%. Úgy véljük, hogy az MNB jövő évi inflációs előrejelzése túl magas és csökkenteni fogja.
