Nyilvánvaló a gomba módra történő szociális szövetkezet gyarapodás oka: jelentős uniós támogatásokhoz lehet ily módon jutni. Ez a gazdálkodási forma állítólag az ügyészség figyelmét is felkeltette, annak kapcsán, hogy a magát Voldemort nagyúrnak neveztető Mengyi Roland fideszes képviselő a szociális szövetkezetek által igényelt több százmillió millió forintos uniós forrásból kérte volna vissza a pályázatok sikeressége fejében "zsebbe" első körben a támogatási összeg 90 százalékát, előre pedig öt plusz ötmillió forintot. A 168 Óra a le- és kihallgatási jegyzőkönyvek alapján úgy vélte, hogy mindez az uniós pénzek elosztásáért felelős Miniszterelnökség vezetőinek tudtával és hallgatólagos jóváhagyása mellett történhetett.
Ugyanakkor Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a HírTV-ben a fideszes országgyűlési képviselővel kapcsolatos botránnyal kapcsolatban úgy nyilatkozott: "Egyértelműen látható, hogy két cégről, két testvércégről van szó, amely 2007 óta többtucatnyi európai uniós pályázat végrehajtásában vett részt." Az egyik, a Public Sector Consulting, ami számszerűen 19 projekt esetében vállalt pályázatíró, projekt menedzsment vagy valamilyen szolgáltatói munkát, a másik pedig a Public Sector Tanácsadó Kft., amely 2010 óta végzett hasonló típusú szolgáltatásokat, mintegy 44 esetben. Mivel tudható, hogy melyik projektekben működtek közre, a vizsgálat második fázisában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arról rendelkezett, hogy újra át kell tekinteni az értékeléseket. A miniszterhelyettese szerint másfél hónapon belül mindent kiderítenek a cégek által 2007 óta kezelt vagy részben általuk menedzselt pályázatokról és levonják következtetéseiket.
Az Opten elemzésében felteszi a kérdést: ha már nem lesz ennyi uniós támogatás, megmaradnak-e jelenlegi formájukban a szociális szövetkezetek. Jellemzően e szövetkezetekben a hátrányos helyzetű csoportok segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll a középpontban.
2012-ben még csak 377 szociális szövetkezet működött az országban. Az 1236 új alapítású szociális vállalkozással együtt 2013-ban pedig már 1603 darab ilyen vállalkozás gazdálkodott Magyarországon, 1,1 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel. A pályázatokban előírt 2 éves megvalósítási időszak miatt a lehívott uniós források a 2015-ös árbevételadatokban jelennek meg először. Tavaly az ilyen cégformában működő vállalkozások árbevétele a támogatásoknak köszönhetően 13,5 milliárd forintra emelkedett.
Ugyanakkor - lapunk is beszámolt róla - egy esztendeje nem történik semmi érdemleges lépés az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) károsultjainak ügyében. Ez a szervezet 2014 végén - egy több mint 5 milliárd forintos projekt keretében - 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Európai Uniótól, közel 3 000 hátrányos helyzetű állástalan foglalkoztatására, a három hátrányos helyzetű megyében, Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Szabolcs-Szatmár-Beregben. Azonban tavaly, miután a nehéz szociális körülmények között élő munkavállalók a munkaszerződéseket aláírták, a szövetkezet vezetői "eltűntek", mégpedig úgy, hogy az emberek a fizetésüket sem kapták meg.
Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy bár vannak visszás jelenségek, a 2006 óta alapítható szociális szövetkezetek többsége hasznosan és az eredeti céloknak megfelelően tevékenykedik.