Ugyanakkor a kormány a kudarc okát a bankok nyakába varrja, mondván: nem segítik az adósokat, kevés információt adnak a számukra. A Magyar Bankszövetség a törvény előkészítésének időszakában - igaz több év távlatában - 40 ezer kérelmezőről ábrándozott, a Magyar Nemzeti Bank ennél kissé pesszimistább volt, amikor 25 ezer magáncsődöst prognosztizált.
Azután a Bankszövetség "felébredt", s módosításokat javasolt a törvényen. Kovács Levente főtitkár szerint - kijelentését a Világgazdaság idézi - a "60 milliós lakáshitel és az ötszobás lakás messze túlmutat a rászorultsági szinteken." A főtitkár azzal, hogy most további aggályokat fogalmazott meg a törvénnyel szemben, nyilvánvalóvá tette, hogy egyrészt a korábbi prognózisa elhamarkodott volt, másrészt visszautasította a bankokat ért újabb kormányzati kritikát. Kovács Levente a magáncsőd kudarcát - a többi között - az ügyfelekre nehezedő, jelentős adminisztratív terheknek tudta be. Mára bebizonyosodott, hogy a tavaly őszi módosítás kevés volt. Nem hozott fellendülést, hogy a fedezetlen hitelek legalább 38 százalékát a korábbi öt év helyett, elég csak az eredeti hitel futamidejének a végéig kifizetni.
A kormány ígéretet tett, hogy az egyszerűbb és gyorsabb csődvédelmi eljárást az ősszel törvénybe foglalja. Október 1-jétől egyébként már nem csak a jelzáloghitelesek, hanem valamennyi adós kérhet majd csődvédelmet.
Tegyék méltányosabbá a törlesztés szabályait és határozzák meg magasabb szinten a havi elkölthető jövedelmet, mert a jelenlegi szabályok szerint az adósságrendezés öt éve alatt a létminimum szintje alatt kell élnie az adós családjának – ezt javasolja az LMP. Az ellenzéki párt úgy módosítaná a törvényt, hogy elérhetővé váljék a magáncsőd intézménye az alacsonyabb rendszeres jövedelemmel rendelkezők számára is. Emellett - akárcsak a Bankszövetség - egyszerűsítenék az igényléssel járó adminisztrációt, mert jelenleg közel 100 oldalas dokumentációt kell kitölteni.
