Orbán Viktor mindenről tud, ami a két új kormánykabinet elé kerül. Annál is inkább, mert a döntésre váró előterjesztések a két testület ülése előtt még a közigazgatási államtitkárok értekezletén is szerepelnek. Az előre egyeztetett anyagokról így dönt a stratégiai és a gazdasági kabinet, ám a végső szót a miniszterelnök mondja ki. Erről a Népszava kérdésére beszélt tegnap, a nyári szünet utáni első Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter közölte, eddig 31 előterjesztést tárgyalt meg a két testület, de Orbán Viktornak egyik ellen sem volt kifogása. "Fontos előkészítő és nyugodtan mondhatom, hogy döntéshozó fórumok ezek, amelyeken a napirendi pontokban érintett minisztereknek kötelező megjelenni, maguk helyett mást nem küldhetnek. Nekik kell végigbeszélniük, végigvitatkozniuk az egyes problémás ügyeket és megpróbálni konszenzusra jutni".
Lázár szerint egyébként máris hónapokig tartó belső vitákat sikerült lezárni, hiszen a gazdasági egyszer, a stratégiai kabinet eddig kétszer ülésezett, 4-8 órán át tartott a vita, legközelebb pedig jövő kedden tárgyalnak egymással, azután szerdán összeül a kormány is, ahová viszont a kancelláriaminiszter szerint csak a nagyobb ügyek mennek. A testületek döntései, ha azokat Orbán jóváhagyja kormányhatározatként jelennek meg a Magyar Közlönyben. Lázár már látja, hogy hatékony lesz a rendszer, hiszen keddenként fontos kérdésekről több órán át vitázhatnak, amire a kormányülésen nincs lehetőség. Rogán Antal feltalálói vénájáról azonban sem kormányülésen, sem a kabinetekben nem esett szó, de nem is tervezik, hogy a kabinetminisztert ezen a téren is bevessék valamilyen feladatra. Ennek oka, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítója ellen politikai kampány folyik. Ilyen még lesz, többünket fognak még érni ilyen támadások, a mostanit ettől függetlenül kezelni kell - válaszolta lapunk idevágó kérdésére Lázár.
Kiderült az is, hogy Orbán 2028-ig kormányon akar maradni, ezért szeptemberben várhatóan valamelyik miniszterét azzal bízza meg, hogy az készítse el a 20018 utáni kormányprogramot. A cél, hogy összefoglalják, mit kínál a Fidesz a 2018-2028-as időszak között az országnak. Lázár szerint nem kell meglepődni azon, hogy egy kormány ciklusokon átívelő terveket állít össze. Azért terveznek így, mert "nagy kérdések kezelése" jön. A miniszter indoklásként először véletlenül azt mondta 2020-ban "vége van az EU-nak", majd gyorsan pontosított, hogy a fejlesztési ciklus ér véget. "Felcsillant többek szeme a teremben" - humorizált magát korrigálva, majd azzal folytatta, közép- és hosszú távú társadalmi programot akarnak hirdetni a 2018 utáni időszakra. "Azt remélem, hogy érdemi intellektuális munka zajlik majd itt" - fogalmazott, kifejtve: azért érdekes, hogy a kormánypárt mit gondol a jövő Magyarországáról, mert szerinte ma a leginkább kormányzóképes párt a Fidesz.
Azért hosszabbították meg a válsághelyzetet, mert ősszel várhatóan több menekült érkezik, számítani lehet a bevándorlási nyomás fokozódására - mondta szintén a Népszava kérdésére Lázár. Emellett a Törökország és az EU egyezségének végrehajtása nem hatékony, Görögországban nő a várakozók száma, és a határon várakozók titkosszolgálati információk szerint "támadástól sem rettennek vissza". A Miniszterelnökség vezetője ezt alkalmat is arra használta, hogy a kvótareferendum mellett kampányoljon. Ám még ez előtt világossá tette, hogy a kerítés, a jogi határzár, illetve az, hogy 5-8000 ember szolgál a határon megállította az illegális migrációt és ennek jótékony hatását Németországban, sőt egész Európában érzik. Az Unió azonban nem segít Magyarországnak, csak az osztrák kancellár ajánlott pénzt, rendőröket, együttműködést.
Ami a népszavazást illeti, a kormánynak segítségre van szüksége a kötelező betelepítés elleni harchoz. "Ha a választók nem segítenek, akkor Brüsszel előbb vagy utóbb be fog telepíteni olyan embereket, akik nem közülünk valók" - állította Lázár. A miniszter később megjegyezte, hogy senki nem szeretne a nyugati városokban, Párizsban, Brüsszelben lakni azokon a részeken, ahová a bevándorlók beköltöztek. Megismételte, az EU emberek millióit akarja betelepíteni néhány tagállam gazdasági érdekeinek megfelelően, amit nekünk el kell utasítani. Bírálta a bojkottra buzdító ellenzéket, szerinte ugyanis a távolmaradásra biztató politikusok "súlyos kárt okoznak a demokráciának". Közölte, az ellenzéki pártok "trollkodnak a népszavazás ügyében" és aki a népszavazási részvétel ellen kampányol, "nem hiteles demokrata". Szerinte "nem sunnyogásra van szükség," aki bevándorlókat akar, az ezzel álljon ki a nyilvánosság elé és biztassa arra híveit, hogy október 2-án voksoljanak igennel. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt plakátkampányát a miniszter korrektebbnek tartja, mint a bojkottra szólítást.
A kormány egyébként - mint Lázár elárulta - nem fog lemondani, ha alacsony lesz a részvétel az október 2-i népszavazáson. Nem lesz jó, ha kevesen mennek el, de másnap is fölkel a nap - tette hozzá Lázár János. A kancelláriaminiszter egyébként csaknem másfél órán át ismertette a kormányülés - elsősorban gazdasági tárgyú - döntéseit, majd megnyugtatólag közölte: jövő héten is lesz Kormányinfó.
