Az eset Berlin közelében történt a Bad Sarow nevű üdülőhely fürdőjében, ahonnan egy 23 éve a német fővárosban élő libanoni származású családot kényszerítettek távozásra, mert az anya és egyik lánya burkiniben próbált fürdőzni. A családanya feljelentést tett sértegetés miatt. Az RBB-nek elmondta, hogy szidalmazták őket, és egyebek között a fejükhöz vágták, hogy hogyan merészelnek burkiniben megjelenni.
A fürdő munkatársai igyekeztek elsimítani a vitát, és felkérték a családot, hogy legközelebb más öltözékben jöjjenek fürdőzni. Azonban a burkini láttán felháborodott vendégek nem nyugodtak meg, és végül távozásra kényszerítették a családot. A fürdőben nem tilos burkinit viselni.
A település polgármestere, Anke Hirschmann az RBB-nek azt mondta, hogy "valószínűleg tolerálta volna" a két nő viseletét. Hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Azonban a fürdőben történt eset azt mutatja, hogy "a méltóságnak két oldala van", hiszen a két libanoni származású berlini nő úgy érzi, diszkrimináció érte őket vallásuk miatt, de azok a fürdővendégek is diszkrimináció áldozatának tekintették magukat, akiket zavart a burkini - mondta a polgármester.
A burkini utcai változata, a burka viselete a német nagypolitikában is vitatéma. A kormányzó jobboldali CDU/CSU pártszövetség hét tartományi belügyminisztere sürgeti, hogy az egész országban tiltsák be az öltözék nyilvános viselését, de ezt a CDU-s szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maiziere alkotmányossági aggályokra hivatkozva elutasítja.
A CDU hétfői berlini elnökségi ülésén résztvevők beszámolóira hivatkozó sajtójelentések szerint hosszan tárgyaltak a kérdésről, és elhatározták, hogy megpróbálnak kompromisszumos megoldást kidolgozni. A többi között megvizsgálják, hogy meg lehet-e tiltani a burkaviselést állami intézményekben.
Az ülésen többen kifogásolták, hogy a burka ügye összekeveredik a közbiztonság erősítésének ügyével, amely az utóbbi hetek támadásai - a würzburgi és ansbachi, menedékkérők által elkövetett iszlamista hátterű merénylet és a tettes idegenellenes, rasszista meggyőződésének tulajdonított müncheni vérengzés - nyomán került napirendre.
A burka körül bő egy hete zajló közéleti vitában megszólalt a németországi muzulmán közösség egyik jelentős szervezete, a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának (ZMD) elnöke, Aiman Mazyek is, aki kiemelte, hogy a "belpolitika elburkaizálódása" nem szerencsés, mert elvonja a figyelmet a valóban fontos ügyektől.
Aláhúzta, hogy elenyésző számban viselnek nők Németországban burkát. Mint mondta, bárkivel hajlandó fogadni egy rekesz ayranban - hagyományos török joghurtital -, hogy nem talál egy időben ötnél több burkás nőt a német utcákon és tereken. A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. Tavaly a menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban.
